Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Sípos József: A Kisgazdapárt és a Bethlen-kormány kezdeti tevékenysége 658
678 SIPOS JÓZSEF pártok diktatúráját."7 2 Rupert reálisan látta a párton belüli erőviszonyokat. Az egyesült ellenzéknek a kormány ellen intézett támadásai, különösen pedig a Kisgazdapárt liberális csoportjának akcióegysége velük aktivizálta az újkonzervatív-agráriusokat. Az ő céljuk a liberálisok pártból való kiszorítása volt. Úgy gondolták, hogy az így meggyengült Nagyatádi Szabóékat könnyebben lehet majd az egységes párt létrehozására rábeszélni. Ugyanakkor az újkonzervatív-agráriusok Örffy-Schandl—Vasadi Balogh-csoportja Bethlenék földbirtokreformmal és a szabad forgalommal kapcsolatos engedményeit úgy akarta viszonozni, hogy lemondott az internálások és a cenzúra azonnali eltörléséről és a mozirendelet megváltoztatásáról. Ε csoport fokozta a politikai nyomást Nagyatádi Szabóra. 24-én a nemzetgyűlésben Sokorópátkai Szabó István a földbirtokreform végrehajtási utasítását kérte számon a földművelésügyi miniszteren. „Ha hoztunk is itt törvényeket, amelyekről úgy látszott, hogy a falu népének javát akarjuk velük szolgálni — mondotta -, azokat nem tudom mi okból, por lepi, nem mehetnek ki a falvakba, hogy ott jótékony hatásukat érezhetnék." Figyelmeztette Nagyatádi Szabót, hogy „ne nyugodjék meg a babérjain, amelyekkel népszerűségét megszerezte a falusi nép között, a lágyan suhogó levelek hamarosan szúró tövisekké változhatnak át, ha nem fog segíteni ezen a nyomorult népen".73 Sokorópátkai Szabó úgy állította be a dolgokat, mintha a földbirtokreform végrehajtási utasításának meg nem jelenéséért a földművelésügyi miniszter lenne felelős, amivel népszerűségét kívánta rombolni. Ezt még a liberális ellenzék sem állította, ők felismerték, hogy a minisztériumi apparátus szabotálta a végrehajtási utasítás elkészítését, kiadatását pedig Bethlenék késleltették, mert viszonzásképpen további politikai engedményeket szerettek volna kicsikarni Nagyatádi Szabótól. Persze ezt az újkonzervatív-agráriusok is tudták, ők azonban tudatosan elhallgatták, mert az állandó sürgetéssel akarták Nagyatádi Szabót és környezetét arra kényszeríteni, hogy tovább közeledjenek Bethlenékhez. Ugyanakkor a nemzetgyűlés aznapi ülésén Czetler Jenő disszidens képviselő, a Gazdaszövetség egyik vezetője határozati javaslatot nyújtott be, amelyben a Károlyi-kormány tagjainak vád alá helyezését sürgette.7 4 Ez egyrészt a liberális ellenzék, másrészt a Kisgazdapárt több vezető politikusa - köztük elsősorban Nagyatádi Szabó — ellen irányult, hiszen ők is tagjai voltak a Károlyi-kormánynak. Czetler indítványával volt kapcsolatos Windischgraetz hercegnek a Pester Lloyd május 25-i számában közölt cikke is, amelyben a történelmi Magyarország széteséséért a Károlyi-kormányt tette felelőssé. A disszidensek támadása Nagyatádi Szabó megfélemlítését, ill. az egyesült ellenzék megosztását és lejáratását szolgálta. Ebben a szituációban Bethlen újabb engedményt tett. A nagygyűlés után, de még a Kisgazdapárt intéző bizottságának értekezlete előtt - május 24-én — Horthyval végre kineveztette az OFB tagjait. Ennek nyilvánvaló célja Nagyatádi Szabóék megnyerése volt. Nagyatádi Szabóék a párt egységének megóvása és a párton belüli erőviszonyok miatt hajlandók is voltak újabb engedményeket tenni. A párt intézőbizottsága 24-én délután tárgyalta Rubinek Istvánnak a mozirendelet revíziójáról benyújtott indítványát, és hosszabb vita után elhatározta, hogy leveszi a kérdést a napirendről. Ezután Forgács Miklósnak az internálások megszüntetésére vonatkozó indítványát tárgyalták. A tárgyalást 7 2 Világ, 1921. máj. 24. 2. 7 3 Nemzetgyűlési Napló 1920-1922. X. köt. 143-144. 74 Uo. 165.
