Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Sípos József: A Kisgazdapárt és a Bethlen-kormány kezdeti tevékenysége 658
674 SIPOS JÓZSEF nálásra gondolt — „a kormánnyal való legteljesebb egyetértésben óhajtjuk megoldani. A főispánok kérdésében sem fog ellentét támadni a párt és a belügyminiszter között — mondotta —, hiszen Ráday magáévá tette a pártok elvi felfogását ",5 9 Bethlenék engedményeinek hatására Gömbösék éles támadást intéztek az ellenzékkel szimpatizáló kisgazdapárti liberálisok egyik vezetője ellen. A nemzetgyűlés május 20-i ülésén Rupert Rezső csendre próbálta inteni a Vázsonyi Vilmos beszédét közbeszólásokkal zavaró szélsőjobboldalt. Erre azok - Gömbös, Hir, Patacsi és Barla-Szabó - követeim kezdték, hogy lépjen ki a pártból, és menjen át a liberális ellenzékhez.60 A Kisgazdapárt 20-ára hirdetett értekezlete — melyen az internálások és a sajtócenzúra megszüntetéséről és a mozirendelet megváltoztatásáról akartak tanácskozni - váratlanul elmaradt. Ezt azzal indokolták, hogy a párt vezetői az Országos Földműves Szövetség május 22-i nagygyűlésének előkészületeivel vannak elfoglalva. A liberális ellenzék az értekezlet elhalasztásának valódi okát abban látta, hogy „a kormánynak sikerült leszerelnie a Kisgazdapárt különböző mozgalmait, és ennek következtében nem fogja az ellenzéket támogatni a szabadságjogokért folytatott küzdelemben". Úgy vélték, az értekezlet elmaradása Nagyatádi Szabó befolyásának tulajdonítható, aki „minden erejével arra törekszik, hogy az elégedetleneket leszerelje, és az eddigi jelek szerint ez a törekvése teljes mértékben sikerülni is fog".6 1 Bethlenék engedményei valóban hatással lehettek Nagyatádi Szabóra, de az értekezlet elnapolására vonatkozó döntését Rubinekék és Gömbösék akciói is befolyásolhatták. Előfordulhatott .volna ugyanis, hogy a párt újkonzervatívagrárius szárnya már ezen az értekezleten leszavazza a sajtócenzúra és az internálások eltörlésére vonatkozó indítványokat, ami lehetetlenné tette volna, hogy Bethlenéket további engedményekre kényszerítsék. Az értekezlet elnapolása fenntartotta ezt a lehetőséget! Ugyanakkor a Kisgazdapárt egy jelentős gesztust is tett Bethlenék felé. Bethlen minisztertanácson elhangzott kérésére — számolva azzal, hogy az ellenzék az 1920—21. évi költségvetés vitájának folytatásán obstrukciót indít, mégpedig úgy, hogy minden egyes alkalommal a nemzetgyűlés tanácskozóképességének megállapítását kéri — 20-án este megállapodtak abban, hogy ezután turnusokban vesznek részt az üléseken. Három csoportot alakítottak, amelyek mindegyikében 35 képviselő volt, és elhatározták, hogy a turnusok háromnaponként fognak részt venni az üléseken. A KNEP pedig 30—30 főből álló turnusokban kötelezte magát az üléseken való állandó megjelenésre.6 2 A Bethlenék és a liberális-agrárdemokraták között feszülő ellentétek azonban nem szűntek meg. Ezt bizonyította Rádaynak 19-én a Pest megyei rendkívüli közgyűlés után rendezett ebéden elmondott beszéde, illetve annak fogadtatása. A belügyminiszter kijelentette: az egységes pártot meg kell csinálni, „ennek a pártnak létre kell jönnie, mert ha nem, elpusztulunk"! Beszédének ez a része kínos feltűnést keltett a Kisgazdapártban. A felháborodás lecsillapítására Bethlen az MTI-vel közleményt adatott ki, hogy az újságok által közölt szöveg helytelen. így aztán a párt 20-i megbeszélésén Gömbösék hpsszú vita után eltussolták az ügyet.6 3 s ' 8 Örai Újság, 1921. máj. 20. 1. és az Új Barázda, 1921. máj. 20. 1. 6"Nemzetgyűlési Napló 1920-1922. X. köt. 12. és 22-23. 61 Világ, 1921. máj. 21. és 22. 1. 61 Új Barázda, 1921. máj. 21. 2. és a Magyarság, 1921. máj. 21. 3. 6 3 Ráday nyilatkozatát lásd: a 8 órai Újság, 1921. máj. 20. 1. a Kisgazdapárt, ilL az agráriusok állásfoglalását az Új Barázda, 1921. máj. 21. 2.
