Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Sípos József: A Kisgazdapárt és a Bethlen-kormány kezdeti tevékenysége 658
A KISGAZDAPÁRT ÉS A BETHLEN-KORMÁNY 675 Másnap a nemzetgyűlés ülésén a Gömbös-csoporthoz tartozó Patacsi Dénes a földbirtokreform végrehajtását, a szabad forgalom teljes megvalósítását és a közigazgatási reform mielőbbi törvénybe iktatását kérte a kormánytól. A sajtócenzúrát azonban - a pécsi kommunista és szociáldemokrata lapokban megjelent cikkekre hivatkozva — helyesnek és szükségesnek tartotta. Szabó Balázs lelkész egyenesen egy forradalomba való visszafejlődés veszélyével magyarázta a kormány és a párt jobbszárnyának szabadságjogok korlátozásával kapcsolatos politikáját. A trianoni békének kényszerű ratifikálására, a koalíciós kormányzás tehetetlenségére és a nemzetgyűlés törvényességét el nem fogadó, volt munkapárti, ókonzervatív erők aktivizálására hivatkozva szükségesnek tartotta az egységes kormányzópárt megteremtését. Érvei között szerepelt, hogy a választójogi reform elkészítése is csak az egységes párt létrehozása után lehetséges. „A parlament eddigi életében már kiforrottak azok az irányelvek — mondotta -, amelyek alapján az egységes kormányzó pártot el kell képzelni. Ezek: a keresztény, nemzeti, agrár és demokratikus jelleg."6 4 Andrássy, Apponyi és Kürthy után tehát a Kisgazdapárt jobbszárnya is szükségesnek és lehetségesnek látta az egységes párt megalakítását. Arról viszont ők sem nyilatkoztak, hogy milyen alapon (legitimista vagy szabad királyválasztó) kívánják azt megvalósítani. 3. Az egységes párt megalakításának előkészítése Ebben a helyzetben tartották meg 1921. május 22-én a Kisbirtokosok Országos Szövetsége (a továbbiakban - KOSz) és az Országos Földműves Szövetség (a továbbiakban — OFSz) együttes nagygyűlését a Vérmezőn. A gyűlést nagy szervező munka előzte meg, melynek eredményeként az ország minden részéből érkeztek küldöttségek. Fejér, Bács-Kiskun, Szolnok, Heves és Pest megyékből különvonatokkal és hajókkal - kedvezményes áron - 40-50 ezer kis-, közép- és gazdagparaszt utazott fel Budapestre. A hajóállomásról, a Keleti- és Nyugati-pályaudvarokról a Lánchídon keresztül szervezetten vonultak végig a fővároson. A seregszemlét a két szövetség egyesülése, a falu és város kibékülése jegyében szervezték a Kisgazdapárt vezetői. Ennél persze sokkal fontosabb volt a párt tömegbázisának demonstrálása, annak bizonyítása, hogy a paraszttömegek továbbra is támogatják a pártot és annak vezetőit. A demonstrációt a párt két szárnya különböző taktikai célok érdekében igyekezett felhasználni. Az újkonzervatív-agráriusok azt szerették volna bizonyítani, hogy a parasztság „tántoríthatatlanul ragaszkodik a mai irányzathoz".6 5 Ezzel szemben a liberális-agrárdemokraták hetilapja A Kisgazda (lapvezér: Nagyatádi Szabó István), a gyűlésre mozgósító vezércikkben azt írta, hogy a földműves nép meg fogja mutatni; „vele szövetkezve igen, de nélküle és az ő háttérbeszorításával most már törvényt alkotni, országot kormányozni, nem lehet."6 6 A Vérmezőn megrendezett gyűlésen részt vettek: Horthy, Bethlen, dr. Sipőcz Jenő a főváros polgármestere és a kormány miniszterei. A protokolláris formaságok, Horthy köszöntése, válasza és az istentisztelet után - először Nagyatádi Szabó István szólt a 6 "Nemzetgyűlési Napló 1920-1922. X. köt. 27-32. és 54-59. 65 Új Barázda, 1921. máj. 20. 1. 6 6 A Kisgazda, 1921. máj. 15. 1.
