Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Sípos József: A Kisgazdapárt és a Bethlen-kormány kezdeti tevékenysége 658
A KISGAZDAPÁRT ÉS A BETHLEN-KORMÁNY 673 mert mai formájában [. . .] önkényeskedésre vezethet. Ezért az a kívánságunk, hogy áz internálást ellenőrzés alá helyezzük." Az újkonzervatív-agráriusok, Bethlenék és a párt közötti ellentétek elsimítása érdekében a főispáni kinevezések kérdésében is hajlottak engedményekre. A nézeteiket tükröző Uj Barázda megírta, hogy a Kisgazdapárt elfogadja a KNEP ezzel kapcsolatos kompromisszumos álláspontját. Eszerint a „főispánok a belügyminiszter munkatársai is, ezeknek megválasztása a [...] hatáskörébe tartozik; ahhoz azonban ragaszkodik a párt, hogy a kinevezendő személyek politikai felfogása azonos legyen a kormányzó pártok politikai felfogásával, és semmi körülmények között sem hajlandó hozzájárulni olyan megoldáshoz, mely szerint a régi politikai pártokhoz tartozó egyének legyenek főispánok".5 5 A Kisgazdapárton belüli ellentétek fokozódása, ill. a jobboldal előretörése ellenére az egyesült parlamenti ellenzék elhatározta, hogy folytatja támadásait a kormány politikája ellen. Nyolc határozati javaslatot akartak a nemzetgyűlés elé terjeszteni és azokban név szerinti szavazást kérni. Követelték a kivételes hatalom megszüntetését, a katonai büntetőbíróságok polgári egyénekre kiterjesztett hatáskörének visszavonását, a sajtócenzúra megszüntetését, a gyülekezési és egyesülési jog visszaállítását, a zalaegerszegi internáló tábor feloszlatását és az internálások megszüntetését, a kormány magántulajdont érintő, ill. sértő rendeleteket ne hozzon, a szabad forgalom helyreállítását és a földbirtokreform következetes végrehajtását.5 6 Ε javaslatokat — mint láttuk - a Kisgazdapárt liberális csoportja támogatta, és fennállt a veszély, hogy a Nagyatádi-csoport is mellette foglal állást, ami a kormány leszavazását eredményezhette. Ezért Bethlenék egyrészt ellentámadást indítottak az egyesült ellenzék letörésére, másrészt — a tőlük való eltávolítás érdekében - újabb jelentős engedményt adtak a Kisgazdapártnak. A belügyminiszter május 19-én Az Est és a Világ című liberális lapoktól a „közrendet veszélyeztető tartalmuk" miatt (ekkor ismertették az ellenzék határozati javaslatait!) az egész ország területén megvonta az utcai árusítás jogát. Ebben az időben a napilapok 80—90%-a az utcai árusítással jutott el az olvasóhoz, tehát a rendelet igen súlyo§an érintette a liberális sajtót és az ellenzéket. Az ellenzék megfélemlítése volt a célja annak is, hogy 19-én egy feljelentés alapján megsemmisítették Drózdy Győző, Rassay-párti képviselő mandátumát.57 Ugyanakkor 19-én a minisztertanács - engedve a Kisgazdapárt követelésének — elhatározta, hogy „a gabona teljes szabad forgalmának a keretében fogja megoldani az ellátás kérdését", de a gyakorlati kivitelezést illetően halasztó határozatot hozott. A jelentős engedmény hatása alatt Bethlenék szerették volna elérni Klein főispán felmentését. Mayer közélelmezési miniszter azonban figyelmeztette őket, hogy „hasonló módon minden-kisgazdapárti főispánt el lehetne távolítani", mire Ráday megígérte, hogy a főispáni állások betöltésének kérdésében megállapodásra igyekszik jutni a pártokkal.58 A minisztertanács állásfoglalásait a Kisgazdapárt megelégedéssel fogadta. Hatására az újkonzervatív-agráriusok tovább közeledtek Bethlenékhez. Rubinek Gyula már úgy nyilatkozott, hogy a függő kérdéseket — a sajtócenzúrára, a mozirendeletre és az inter-S5 Új Barázda, 1921. máj. 18. li 5 6 Világ, 1921. máj. 19. 1. - A liberális ellenzék korabeli tevékenységét lásd L Nagy Zsuzsa: Bethlen liberális ellenzéke. Bp. 1980. Akadémiai K. 41-49. 5 7 Világ, 1921. máj. 20. 1. 5, OL Minisztertanácsijkv. 1921. máj. 19.
