Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Sípos József: A Kisgazdapárt és a Bethlen-kormány kezdeti tevékenysége 658
666 SIPOS JÓZSEF ban gróf Apponyi Albert május 6-i nemzetgyűlési beszédének tulajdonítható, melyben szintén az internálás, illetve a táborok megszüntetését javasolta.29 A kormány tudatában volt annak, hogy ezen a téren tennie kell valamit. Bethlen és Ráday május 2-án meglátogatták a zalaegerszegi tábort. Bethlen 5-én számolt be tapasztalatairól a minisztertanácsnak. Elismerte, hogy az internáltakkal visszaélések történtek, és nincsenek megfelelően ellátva ruhával, fehérneművel és ágyneművel. A kommunisták tevékenységére hivatkozva azonban elvetette az internálások teljes megszüntetését. Viszont javasolta, hogy az ún. revíziós bizottságok a helyszínen és ne Budapesten végezzék munkájukat, ne hat, hanem három hónaponként vegyék revízió alá az internáltak ügyét. Szükségesnek tartotta a foglyok dolgoztatását, a jobb orvosi ellátást, több olvasási lehetőség biztosítását, a differenciált bánásmódot és azt, hogy a hatóságok csak igen indokolt esetben alkalmazzanak internálást. A minisztertanács elfogadta Bethlen javaslatait.30 Ennek megfelelően, május 9-én Tomcsányi igazságügyi miniszter — aki az újkonzervatívagráriusokat képviselte - megkísérelte az internálások megszüntetését, illetve a táborok feloszlatását követő kisgazdapárti képviselők leszerelését. Tudtukra adta, hogy a kormány szerint nem lehet az internálásokat eltörölni, legföljebb annak revíziójáról lehet szó. Forgácsék azonban ezzel nem elégedtek meg, ismét kijelentették, hogy ragaszkodnak az internálások megszüntetéséhez, és álláspontjukhoz híven meg fogják szavazni az internálások ellen benyújtandó ellenzéki indítványt.3 1 A Kisgazdapárt a főispáni kérdésben sem mutatott engedékenységet. Ösztönzésükre május 8-án a szekszárdi és környékbeli polgárok nagy küldöttségben tisztelegtek Klein főispán előtt, és bizalmukat nyilvánították iránta.3 2 Másnap pedig őrffy, a Tolna megyei képviselők nevében közölte Bethlennel és Rádayval, hogy amennyiben Kleint most felmentenék, ők kénytelenek ebből a legmesszebbmenő konzekvenciákat levonni.3 3 A Kisgazdapárt, elsősorban a liberális-agrárdemokraták nyugtalanságát fokozta, hogy Bethlenék nem nyilatkoztak a választójogi és a közigazgatási reformokról. Elégedetlenségük azzal is kapcsolatban volt, hogy Bethlen egységes pártalakítási terve ismét előtérbe került. Apponyi május 6-án a nemzetgyűlés előtt elmondott beszédében ezt a törekvést támogatásáról biztosította.3 4 A párt liberális-agrárdemokrata szárnya többségének, a párt centrumát alkotó Nagyatádi-csoportnak (kb. 38-40 képviselő) e kérdésekről alkott véleményét Gaál Endre dr. gyógyszerész, a párt háznagya és intézőbizottságának tagja, a pártvezér bizalmi embere fejtette ki a nemzetgyűlés május 10-i ülésén. Bethlen egységes pártalakítási tervét a kormánypártok közötti ellentétek miatt „pium desideriumnak" — azaz jámbor óhajnak minősítette. „Egyetlen mód van a többségi párt megteremtésére, ez 2 ® Nemzetgyűlési Napló, 1920-1922. IX. köt. 439. és a Pesti Napló, 1921. máj. 8. 1. 3 0 OL Minisztertanácsi jkv. 1921. május 5. 3'Az ellenzék részéről Ugrón Gábor a következő határozati javaslatot kívánta benyújtani: „Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy az internálás intézményét megszüntetendőnek tartja, és ennek folytán utasítja a kormányt, hogy az internálásokra - vagyis mint a rendeletek mondják - az állam biztonságára, vagyis a közrendre és a közbiztonságra aggályos és gyanús, valamint a gazdasági okokból káros egyéneknek őrizetbe vételére vonatkozó összes rendeleteket haladéktalanul vonja vissza." Népszava, 1921. máj. 10. 3. 31 Új Barázda, 1921. máj. 10. 1. 33 8 Órai Újság, 1921. máj. 10. 1. 3 4 Nemzetgyűlési Napló 1920-1922. IX. köt. 440. és a Világ, 1921. máj. 7. 1.
