Századok – 1984

TANULMÁNYOK - Sípos József: A Kisgazdapárt és a Bethlen-kormány kezdeti tevékenysége 658

A KISGAZDAPÁRT ÉS A BETHLEN-KORMÁNY 667 pedig az — mondotta -, hogy tessék feloszlatni a nemzetgyűlést, tessék kiírni a választásokat, mégpedig úgy, hogy azokat a nagy nemzeti kérdéseket, amelyek felett itt a Házban meddő vitákat folytatunk, vigyük a nemzet elé." Ezután kérte a belügyminisztert, hogy tájékoztassa a nemzetgyűlést, „milyen stádiumban vannak a választójog reformjának előkészületei [. ..] és mi az ő felfogása". Megkérdezte Rádaytól: ,,mi lesz a közigazgatási reformmal. Mikor óhajtja a törvényhatóságok megújítását, a törvényhatósági tisztviselők választását elrendelni és milyen alapon? " Elmondotta, hogy ők a pártban nagyon sokan igen nagy idegenkedéssel fogadták Ráday belügyminiszterségét, „mert attól féltünk, hogy a közigazgatás reformját, [.. .] nem fogja elég demokratikus formában megvalósítani". Magyarázatot kért az egyes megyékben (pl. Szatmárban) elrendelt törvényhatósági választásokra. Befejezésként pedig kérte Bethlent, nyilatkozzék, hogy mennyi időre tervezi a nemzetgyűlést: 1922 februárig vagy júniusig.3 5

Gaál beszédéből kitűnt, hogy Nagyatádi Szabóék határozottan elleneznek minden időközi tisztújítást, és követelték, hogy Bethlenék a közigazgatási reformot minél előbb nyújtsák be a nemzetgyűlésnek. Nagyatádi Szabóék követeléseik megvalósítása érdekében nagy tömegeket is mozgósítottak. Május 10-én Kaposvárott, a Somogy megyei Kisgazdák Egyesületének közgyűlésén többezer kis-, közép- és gazdagparaszt követelte a földbirtokreform gyors és tervszerű végrehajtását (végrehajtási biztosok kiküldését, sajátos hitelforrások megnyitását, közös legelők létesítését), az összes mezőgazdasági termények belföldön való teljes szabad forgalmának azonnali helyreállítását (az átvételi ár megszüntetését, a szabad vásárlás és a szállítási igazolványok nélküli szállítás megengedését), a jövedelmi és hadinyereség — valamint a vagyonadó - visszamenőleges kivetésének teljes megszüntetését, ill. eltörlését, az ipari termékek árainak ugyanolyan mértékű csökkentését, mint a mezőgazdaságiaké, a szabad kivitel engedélyezését, járási és megyei mezőgazdasági bizottságok és kamarák mielőbbi felállítását, a közigazgatás sürgős reformját (elsősorban a törvényhatósági választói jog, a megyei és községi képviselet megfelelő reformját, a községi önkormányzat kiszélesítését és a járási közigazgatási szervek kifejlesztését.)3 6 A kormányprogram vitájának április 21-én történt elnapolása után a Kisgazdapárt tehát legfontosabb programpontjainak gyors megvalósítására törekedett. Bethlenék azonban - mint láttuk - csak a szabad forgalomra való fokozatos áttérést szorgalmazták, a földbirtok-, a választójogi és közigazgatási reformok érdekében pedig semmit sem tettek. Sőt, a kisgazdapárti főispánok tervezett felmentésével elárulták valódi céljukat, azt, hogy a párt politikai befolyásának meggyengítését akarják. A Kisgazdapártban mindezek miatt meglevő elégedetlenség a parlamenti ellenzék szövetkezésének hatására összekapcsolódott a polgári szabadságjogokért indított küzdelemmel. Ez - mint láttuk - a párt liberális csoportjának (8—10 fő) Bethlenékkel való nyílt szembefordulását eredményezte. Különösen veszélyes lehetett Bethlenékre a szövetkezett ellenzék és a párt Nagyatádi-csoportjának esetleges együttműködése, amely a kormány leszavazását eredményezhette. Ennek megakadályozására május 10-e után Bethlenék határozott lépéseket tettek. A Szózat május 11-i számában Ráday nyilatkozott az internálási rendszerről, a törvényhatósági választásokról és a főispáni kérdésről. Elismerte, hogy „az internálási eljárásnak voltak és vannak hibái", ezért megígérte „az egyes internáltak ügyének revízió"Uo.IX. köt. 496-500. "A Kisgazda, 1921. máj. 15. 1-2. 4 Századok 1984/4