Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Sípos József: A Kisgazdapárt és a Bethlen-kormány kezdeti tevékenysége 658
A KISGAZDAPÁRT ÉS A BETHLEN-KORMÁNY 665 pártból. Azt állították, hogy a megyében a volt Munkapárt exponensei szítják az elégedetlenséget a főispán ellen.2 s örffy és Wéber este a pártkörben is amellett agitáltak, hogy Klein ügyét tegyék pártkérdéssé, és igyekezzenek a belügyminiszterrel szemben a párt álláspontját érvényesíteni. Fokozta az elkeseredést az is, hogy állítólag a belügyminiszter a megüresedett Békés megyei főispáni állásba volt munkapárti politikust akar kinevezni gróf Wenckheim Ferenc vagy Kovachich Dezső személyében. Az újkonzervatív-agráriusok hangoztatták, hogy Nagyatádi Szabó túlzásba viszi az opportunizmust, és halogatásának része van abban, hogy a kormány nem törődik a párt kívánságaival. Megállapították, hogy a főispáni állások betöltésének kérdésében erélyesen kell érvényesíteni a párt álláspontját, mert hogyha továbbra is tétlenül tűrik Ráday főispán-lecserélési akcióját, ez a közelgő választásokon a párt teljes megsemmisülését vonhatja maga után. Ε képviselők remélték, hogy ezúttal sikerülni fog nekik Nagyatádi Szabót aktivizálni, és belátja, hogy itt a párt élethalálharcáról van szó.26 A történtek miatt május 7-én már Nagyatádi Szabó legközelebbi hívei is — akik a liberális-agrárdemokratákhoz tartoztak — azt az álláspontot képviselték, hogy szakítani kell az addigi kompromisszumos politikával, és „nyíltan kell fellépni a kormány reakciós terveivel szemben, ha nem akarják kitenni a pártot a teljes megsemmisülésnek". Rámutattak, hogy az utó választásokon a párt hivatalos jelöltjei mind csúnya kudarcot szenvedtek, ami egyáltalán nem nyújt sok reménységet a közelgő általános választásokra. A párt programjából pedig alig valósult meg valami. A Kisgazdapárt liberális csoportja hangoztatta: nem szabad tűrni, hogy a pártból 1921 február 15-én kivált Függetlenségi Kisgazda Földmíves és Polgári Párt (továbbiakban: Rassay-párt) egyedül küzdjön a botbüntetés, a numerus clausus és az internálások megszüntetéséért. Rassayék kilépése a Kisgazdapártból a liberális csoport párton belüli meggyengülését eredményezte, a nemzetgyűlésben azonban gyakran együtt léptek fel a reakciós törekvésekkel szemben. Ezt bizonyítja a kisgazdapárti liberálisok azon álláspontja is, hogy amennyiben a kormányt nem sikerül arra bírni, hogy a „numerus clausus és a botbüntetés megszüntetését, valamint az internáló táborok feloszlatását programjába vegye, akkor azok a képviselők, akik nem hajlandók viselni a felelősséget a szabadságjogok további korlátozásáért, menjenek ellenzékbe".27 Az elégedetlenkedő liberálisok Nagyatádi Szabó legközelebbi híveinek fenti nyilatkozataiból arra következtettek, hogy a pártvezér egyetért velük, ezért megindították akciójukat. Május 7-én ívet köröztettek a pártban, amely Forgács Miklós memorandumát tartalmazta. Ebben az aláírók követelték, hogy a kormány haladéktalanul szüntesse be az internálásokat, a zalaegerszegi tábort oszlassa fel, a vizsgálat során ártatlannak bizonyult egyének ellen minden további eljárást szüntessen meg, a megbízhatatlanokat pedig állandó lakhelyükön helyezzék°rendőri felügyelet alá.2 8 A memorandumot azzal akarták átnyújtani Rádaynak, hogy amennyiben a költségvetési vita alatt az ellenzék konkrét indítványt tesz az internálások megszüntetésére, úgy azt meg fogják szavazni. A KNEP-ben is hasonló mozgalom indult, ami elsősor-2 5 Pesti Napló és a 8 Örai Újság, 1921. máj. 7-i számai. S6 Világ, 1921. máj. 7.1. és a Pesti Napló, 1921. máj. 7. í7 Világ, 1921. máj. 8. 1. — A liberálisok, közöttük a Függetlenségi Kisgazda Földmíves és Polgári Párt, és ennek vezére, Rassay Károly tevékenységét elemzi L. Nagy Zsuzsa: A budapesti liberális ellenzék 1919-1944. Bp. 1972. Akadémiai K. - Témánkra vonatkozóan: 24-25. 2 8 Pesti Napló, 1921. máj. 10. 2.
