Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Sípos József: A Kisgazdapárt és a Bethlen-kormány kezdeti tevékenysége 658
A KISGAZDAPÁRT ÉS A BETHLEN-KORMÁNY 661 gondolatát, amit Hegedűs pénzügyminiszter követelt a teljes szabad forgalom bevezetése esetére, mert az a parasztság adóterheinek további növekedését jelentette, ami elégedetlenséget válthatott ki a falvakban.8 A párt újkonzervatív-agrárius szárnyához 43 képviselő tartozott. Elsősorban gazdagparaszti-középbirtokosi-dzsentri érdekeket képviseltek, többségük e társadalmi rétegekhez tartozott. Antiliberális, antiszemita, keresztény és jobboldali radikális nézetek alapján nevezzük őket újkonzervatívoknak. Ε képviselők alakították 1918. november 28-án a Sokorópátkai Szabó István és Rubinek Gyula által vezetett Földmívespártot, amely véglegesen 1919. november 29-én egyesült az Országos Kisgazdapárttal. Jó kapcsolatban voltak az OMGE -vei és a Gazdaszövetséggel, e szervezetek gazdaságpolitikáját szorgalmazták — ezért agráriusok. 1921 tavaszán fő feladatnak a mezőgazdasági termények szabad forgalmának visszaállítását tekintették, ezért kevesellték a kormány felemás rendelkezéseit. Követelték, hogy a kormány — az állatárak további rohamos csökkenését megakadályozandó — engedje meg a külföldre történő állatkivitelt. Sürgették a burgonya, gyapjú, tej és tejtermékek és az új gabonatermés forgalmának felszabadítását, és ezzel összefüggésben az ún. „ellátatlanok" számának csökkentését.9 Czeglédi Endre mérnök, a párt egyik alapítója május 4-én már a nemzetgyűlésben is követelte a kormánytól a teljes szabad forgalomra való áttérését. Bethlen válaszában rámutatott, hogy a kormány a mezőgazdaság, az ipar és kereskedelem terén egyaránt a szabad forgalom felé akarja a magyar államot és közgazdaságot irányítani.1 0 Ennek megfelelően a május 5-i minisztertanács elutasította a burzsoáziának a kereskedelmi miniszter által beterjesztett, az ipari protekcionizmus bevezetését sürgető kívánságait. Ellenben elfogadta a Kisgazdapártnak a földművelésügyi miniszter által elmondott követelését. Eszerint a szarvasmarha- és sertéspiacon, de a lóáraknál is a legutóbbi időben bekövetkezett zuhanásszerű áresések miatt a minisztérium felhatalmazást kapott, hogy havi átlagban egyelőre 2000 db szarvasmarha, 1000 db juh és 1000 db hízott sertés külföldi kivitelét engedélyezze.1 1 Május 6-án megjelent a kormány 2150/1921. ME. sz. rendelete, mely biztosította a gyapjú szabad forgalmát.12 Majd a 7-i minisztertanács jelentősen - egy becslés szerint 4,5-ről 3,2 millióra — csökkentette az ún. ellátatlanok számát. Úgy számoltak, hogy élelmezésükre így 3 millió métermázsa gabona Ά Kisgazda, 1921. máj. 8. 1. és az Új Barázda, 1921 ápr. 29. 2. - A falvakban jelentkező nyugtalanság hatására a Kisgazdapárt liberális-agrárdemokrata szárnya mozgalmat indított a súlyos adóterhek mérséklésére. Április 28-án Szijj Bálint, Vértes Miklós, Czeglédi Endre, Szalánczi József, Kuna P. András és Nyéki József képviselők felkeresték a pénzügyminisztert, és kifejtették, hogy „az adózó közönségre sérelmesnek tartják az 1918. és 1919. évekre kirótt vagyonadót, mivel azt az adókivető bizottságok az 1918. év végén a rossz valutából folyó drágaságnak megfelelő magas becslések alapján vetették ki. Arra kérték a pénzügyminisztert, hogy a jobb fizetési eszközökben teljesítendő mai adófizetés a megjavuló valutával megfelelően arányittassék". Hegedűs pénzügyminiszter a kérést méltányosnak tartotta, de kijelentette, hogy a végleges megoldásról szűkebb értekezlet fog dönteni. ®E követeléseket lásd az Új Barázda, 1921. máj. 1. 4-5. és a máj. 3. 1. — Az agrárius mozgalom és az újtípusú ideológia kialakulását, főbb jellemzőit, a jobboldali radikalizmus legkorábbi nézeteit lásd: Szabó Miklós: Új vonások a századfordulói magyar konzervatív politikai gondolkodásban cí tanulmányában - Századok, 1974. 1. sz. 3-67. I "Nemzetgyűlési Napló, 1920-1922. IX. köt. 407-413. II OL Minisztertanácsi jkv. 1921. máj. 5. 12 Új Barázda, 1921. máj. 7. 4.
