Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Sípos József: A Kisgazdapárt és a Bethlen-kormány kezdeti tevékenysége 658
A KISGAZDAPÁRT ÉS A BETHLEN-KORMÁNY 659 ségét, hogy - a királykérdés kikapcsolásával - a Kisgazdapárt (91 képviselő), a KNEP (59 képviselő), a mindkét pártból már korábban kivált ún. disszidens képviselők (19 fő) és az uralkodó osztályok nemzetgyűlésen kívül rekedt csoportjai - az ellenforradalom konszolidálásának biztosítására — egységes kormánypártban összeforrjanak. A hatalmi—politikai viszonyokat meghatározó ún. alkotmány reformra vonatkozó javaslatok közül — a Kisgazdapárt kívánságával szemben —, elsőnek a választójogi, másodiknak a főrendiházi reformot akarta tárgyaltatni a nemzetgyűléssel és csak utolsónak a közigazgatásit Ε kérdések tárgyalását is csak a legsürgősebb pénzügyi javaslatok elfogadása után tartotta lehetségesnek. Megígérte viszont a Kisgazdapárt által követelt sajtótörvény létrehozását, a földbirtokreform gyors végrehajtását, a mezőgazdasági termékek rekvirálásának megszüntetését és szabad forgalmának bevezetését.3 A Kisgazdapártot a kormányban Nagyatádi Szabó István földművelésügyi, Mayer János közélelmezési és Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy-miniszterek képviselték. Június 29-ig — megszüntetéséig - Nagyatádi Szabó vezette a kisgazda minisztériumot is. A párt — követelése ellenére — nem kapta meg a belügyi tárcát. Ez tovább gyengítette a hatalmi helyzetét, és veszélyeztette az általános, titkos választójog fenntartására irányuló, a közigazgatási reform — kispolgári, demokratikus tartalmú — megvalósítására vonatkozó törekvéseinek realizálását. Ezért Hermann Miksa - a miniszterelnök programbeszédére válaszolva — a Kisgazdapárt nevében kijelentette: „fenn akarjuk tartani magunk számára a bírálat jogát arra az időre, amikor ez a kormányprogram törvényjavaslatok formájában konkretizálva fekszik előttünk, mert ez a konkrét forma lesz a döntő arra nézve, hogy milyen magatartást kövessünk a közeljövőt illetőleg." A párt szónoka nem kritizálta ugyan Bethlen programját, de rámutatott a konszolidáció tartalmával és irányvonalával kapcsolatos elképzeléseik különbségeire.4 1921 tavaszán a Kisgazdapárt egyik fő célja: megszüntetni a mezőgazdasági termékek kötött forgalmát és a rekvirálást, amelyet még 1915-ben a Tisza-kormány vezetett be. Ε célkitűzés persze nem volt új, az ellenforradalom győzelmének első napjaitól szerepelt a párt programjában. Miért vált erőteljesebbé 1921 tavaszán a szabad forgalomért folytatott harc? A szakirodalom két lényeges indítékot emel ki: 1. Hegedűs Lóránt pénzügyi politikájának eredményeként emelkedett a korona árfolyama, amely az ipari és mezőgazdasági termékek jelentős árcsökkenését idézte elő. Az áresések mutatószámai nagyobbak voltak a mezőgazdaságban, mint az iparban, elérték a 60—70%-ot is, szélesre tárva a háborúk után amúgy is folyamatosan nyíló tendenciát mutató agrárollót. 2. A „magyar ipari 3 Bethlen programbeszédét lásd : Az 1920. febr. 16-ra hirdetett nemzetgyűlés naplója. (A továbbiakban: Nemzetgyűlési Napló, 1920-1922.) IX. köt. 184-193., és Bethlen István gróf beszédei és írásai. 1. köt. Bp. 1933. 154-168. - Bethlen programbeszédének részletes elemzését r terjedelmi okok miatt - itt nem tekintettük feladatunknak, csupán a téma szempontjából a legfontosabbakat emeltük ki. A programbeszédet a szakirodalom elemzi, lásd az 1. jegyzetet. Fontossága miatt mi is külön tanulmányban tárgyaljuk. Ld.: Sípos József: A Kisgazdapárt és a Bethlen-kormány megalakulása. — Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980—81. Megjelenés alatt. "Nemzetgyűlési Napló, 1920-1922. IX. köt. 193-197. A Kisgazdapárt 1921 áprilisában újrafogalmazott programpontjait lásd: Sipos József: A Kisgazdapárt és a Teleki-kormány lemondása. -Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978-79/1. 233-257.
