Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Sípos József: A Kisgazdapárt és a Bethlen-kormány kezdeti tevékenysége 658
Sipos József A KISGAZDAPÁRT ÉS A BETHLEN-KORMÁNY KEZDETI TEVÉKENYSÉGE Az ellenforradalom győzelméről, a kül- és belpolitikai viszonyokról, a politikai irányzatokról és a konszolidációról számos forráskiadvány, monográfia és tanulmány jelent már meg. A Keresztény Kisgazda és Földmíves Párt (a továbbiakban — Kisgazdapárt) ellenforradalom-kori történetével, a konszolidációban játszott szerepével azonban - önálló témaként - eddig nem foglalkozott a történeti szakirodalom. így az összefoglalásokban, a szintézisre törekvő művekben rendkívül vázlatos képet kapunk a pártról.1 Ε tanulmányban mi is csupán a Kisgazdapárt programpontjainak megvalósításáért folytatott harcát és a Bethlen-kormány kezdeti tevékenységének egymásrahatását vizsgáljuk, különös tekintettel arra a kísérletre, amely 1921 tavaszán egységes kormánypárt megalakítására irányult, amivel a szakirodalom még nem foglalkozott érdemben. Fontos feladatnak tekintettük a párt belső struktúrájának feltárását, a különböző csoportok összetételének, politikai-ideológiai állásfoglalásainak elemzését, mert ezek szoros összefüggésben voltak az általuk képviselt társadalmi rétegek, csoportok érdekeivel, és végső soron meghatározták a párt taktikai és stratégiai célkitűzéseit. 1. Tartózkodó együttműködés — fokozódó bizalmatlanság A Bethlen-kormány 1921. április 14-én alakult meg. A kormányalakítási tárgyalásokról és a kinevezésekről Bethlen az MTI útján kommünikét adott ki, amelyben bejelentette: „A kormány működését az eddigi koalíciós alapon kívánja megkezdeni (!), és politikájának fő zsinórmértéke — úgy, mint az eddigi kormányoké — a nemzeti, keresztény és agrár irányzat lesz."2 Eredetileg Bethlen csak az egységes kormánypárt alapján akarta vállalni a miniszterelnökséget. A Kisgazdapárt ellenállása miatt azonban le kellett mondania arról, hogy az egységes párt még a kormány kinevezése előtt megalakuljon. Ugyanakkor a kommüniké megfogalmazása jelezte, hogy az új miniszterelnök nem mondott le a létrehozásáról. Április 19-én elmondott programbeszédében kifejtette annak szükséges-1A témát érintő marxista feldolgozások közül az alábbiakat emelem ki Nemes Dezső: Az ellenforradalom története Magyarországon. 1919-1921. Bp. 1962. Kossuth K. - Magyarország története 1918-1919, 1919-1945. Főszerk. Ránki György. Szerk. Hajdú Tibor, Tilkovszky Lóránt, Bp. 1976, Akadémiai K. - Pölöskei Ferenc: Horthy és hatalmi rendszere 1919-1922. Bp. 1977, Kossuth K. 2 Magyarország, 1921. ápr. 15. 1.
