Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: "Budapesti Munkaközösség a békeszerződések revíziójáért" (1925-1933) 621
644 TILKOVSZKY LÓRÁNT díjszabásában javasolnak bizonyos kiegyenlítést. A dunai hajózás kérdésében Jármay és Enderes referátumai alapján elhatározták, hogy egy albizottságot létesítenek a német, osztrák, magyar és bolgár delegációk egy-egy tagjából, amely rendszeresen foglalkoznék az aktuális teendőkkel mind közlekedési, mind műszaki szabályozási téren, s előkészítené a hajózás szabadságát gátló Duna-okmány revízióját. Ennek érdekében — tekintettel a magyar hajózási társaság jelentős angol részvénytulajdonára — Anglia irányában is érdemes és szükséges fokozni a felvilágosító propagandát. A budapesti Hungária Szállóban tartott tanácskozásokat fényes társasági rendezvények körítették, amelyeken mindig jelen volt Khuen-Héderváry, a magyar külügyminiszter helyettese. Hintze, Schnee és Montgelas, a német delegáció legtekintélyesebb tagjai, villásreggeli-meghívást kaptak Walko Lajos külügyminisztertől; Hintzét pedig kérésére Horthy kormányzó magánkihallgatáson fogadta. A budapesti német követ, Hans Schoen, teát adott a konferencia résztvevői tiszteletére. A Budapesti Munkaközösség tanácskozásai befejeztével a résztvevők hajókirándulást tettek Esztergomba, majd egy következő napon vonaton Gyöngyösre utaztak, hogy szüreti mulatságon vegyenek részt a Károlyi Mihály gróftól - az 1918. évi polgári demokratikus forradalom miniszterelnökétől, majd a Magyar Népköztársaság elnökétől — az ellenforradalmi rezsim által elkobzott és állami gazdasággá lett birtokon. A sajtó sem a tanácskozásokról, sem a társasági rendezvényekről, s egyáltalán, a külföldi delegátusok jelenlétéről nem írhatott egy szót sem.41 Mehrmann a Külügyi Hivatalnak, Hintze magának Stresemann külügyminiszternek tett írásbeli jelentést az ülésszak lefolyásáról,4 2 mindketten csak felületesen érintve a támadt feszültségeket. A budapesti német követ jelentései azonban figyelmeztették a Külügyi Hivatalt, hogy a megsértett Loesch és Bruns részéről támadás várható Hintze ellen. Loesch valóban beadványt intézett a Külügyi Hivatalhoz; ebben azzal vádolta Hintzét, hogy frivol könnyelműséggel elhanyagolta a német delegáció megfelelő előzetes felkészítését; politikai dilettantizmusa miatt a német delegáció blamálta magát a magyarok előtt. Hintze olyan színben jelenik meg, mint aki a Külügyi Hivatal, vagy maga Stresemann külügyminiszter egyenes megbízásából áll a német delegáció élén, s közben olyan politikát folytat, amely nem fedi a hivatalos német külpolitika irányvonalait. A Deutscher Rhein Verein félhivatalos jelleggel folyik bele német részről a Budapesti Munkaközösség tevékenységének organizálásába; az egyesület „keresztlevéllel rendelkező házi zsidaja", Lukács, a magyaroktól is pénzt kap konfúzus cselekedeteihez. A Külügyi Hivatal vagy gyakoroljon határozottabb befolyást az ügyre, vagy tartsa magát attól teljesen távol. Véleménye szerint a Budapesti Munkaközösség létrehozása nem a kellő átgondoltsággal történt; legjobb lenne az egészet lefújni, de már ahhoz sajnos túl későn van.43 A Külügyi Hivatal Zieglertől is kapott egy jelentést; ez Loesch-sel és Brunsszal szemben érdemben Hintzenek adott igazat a köztük felmerült ellentétben, megjegyezve, hogy persze körültekintőbb előkészítés mellett az elkerülhető lett volna. Rámutatott arra, hogy 4 "PA AA, Abt. II. Weltkrieg II. Deutscher Rhein e.V. Bd.l. Schoen követ jelentése. Bp. 1926. október 13. 42PA AA, Abt. Π. Weltkrieg II. Deutscher Rhein e.V. Bd.l. Hintze jelentése Stresemannak. Budapest, 1926. október 11. 43PA AA, Abt. Π. Weltkrieg II. Deutscher Rhein e.V. Bd.l. Loesch jelentése. Berlin, 1926. október 20.
