Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: "Budapesti Munkaközösség a békeszerződések revíziójáért" (1925-1933) 621
.3UDAPESTI MUNKAKÖZÖSSÉG A BÉKESZERZŐDÉSEK REVÍZIÓJÁÉRT" 645 ami az egyes delegációknak saját kormányukhoz való kapcsolatát illeti, az messzemenően a magyaroknál volt a leginkább szembetűnő: a magyar delegáció tagjait a Bethlenkormány jelölte ki; a tanácskozásokon az aktív miniszteriális szakemberek egész sora állott a delegátusok rendelkezésére; az egész budapesti ülésszak költségeit, beleértve a fényes társasági rendezvényekét, egészen nyilvánvalóan az államkasszából fedezték. Ziegler szerint a Budapesti Munkaközösség jelentőségét elhamarkodott és hibás lenne lebecsülni. Igaz ugyan, hogy annak ülésein a legkülönfélébb teóriákat kergetik, és papiros-határozatokat fabrikálnak, de a gyakorlati politika számára jól hasznosítható sokoldalú, szívélyes kapcsolatok alakulnak ki mértékadó politikai személyiségekkel. A jövőben arra kellene ügyelni, hogy szűkítsék a túlságosan szerteágazó programot, ritkábban ülésezzenek, jobb előkészítéssel, tartalmasabban, kevesebb és szolidabb társasági rendezvénnyel.4 4 Loesch azt a határozott választ kapta beadványára, hogy a személyi torzsalkodásokba ne próbálják belevonni se a külügyminisztert, se a Külügyi Hivatalt; a Budapesti Munkaközösség s abban a német delegáció működésével szemben a hivatalos német külpolitika semleges magatartást tanúsít. De érdekli Loesch részletesebben kifejtendő véleménye arról, folytatódjanak-e, s milyen módon, a Budapesti Munkaközösség delegációs tárgyalásai. Abban a feljegyzésében, amelyet Loesch e tárgyban 1926. november 23-án nyújtott át, úgy foglalt állást, hogy mivel a Budapesti Munkaközösség sok időt rabló, költséges és sovány eredményekkel járó tanácskozásainak a nemkívánatos összetűzések elkerülése végett ajánlatos abbahagyását nem lehet német részről anélkül kezdeményezni, hogy az súlyos elkedvetlenedést ne szüljön az e tárgyalásokban különösen érdekelteknek látszó magyaroknál, a továbbfolytatás mellett kell dönteni, de a Budapesti Munkaközösség jelentős átszervezésével, megreformálásával. Véleménye szerint a törökök távolmaradását tudomásul véve, a jelentéktelen bolgár delegáció is kirekesztendő; csak német-magyar megbeszélések jogosultak, melyek során az osztrák delegátusok „esetenként bevonhatók, de a birodalmi-németek árnyékában", nincs jogosultsága ugyanis annak, hogy magukat önálló nemzetnek tekintsék, és saját osztrák politikát folytassanak. Loesch felfogása szerint a német delegációnak nem csupán Németországot, hanem az össznémetséget kell képviselnie, a tárgyalásokba külföldi németeket is be lehessen esetenként vonni, így a magyarországi németség vezetőit is, ami nem érintené azt a megállapodást, hogy a magyarországi német kisebbség kérdése nem lehet a Budapesti Munkaközösség napirendjének tárgya. A német és a magyar delegáció arányos nagyságú legyen és nem túlméretezett. A delegációk lényegében három szakcsoportból álljanak, amelyek bizonyos önállósággal rendelkezzenek, és külön tárgyaljanak: 1. háborús felelősség és leszerelés, 2. nemzetiségi jog, kisebbségi jog, Európa újjászervezése, 3. gazdaság és közlekedés. Megfelelő előkészítéssel, ügyrend kidolgozásával biztosítani kell a német delegáció fellépésének egységességét, a hivatalos külpolitikával való összhangját; a delegációk közötti kapcsolattartásból1 a Lukács-féle „bizonytalan állású, idegen népiségű közvetítőemberek kitaszítandók".4 5 A Külügyi Hivatal ezt követően állást foglalt abban, hogy a Budapesti Munkaközösség ülésezései tekintetében lassítani kell a tempót, szűkíteni kell a témakört, világosabbá kell tenni a delegációk szerkezetét, alaposabbá kell tenni az előkészítést. Egyetértett azzal 44 PA AA, Abt. II. Weltkrieg II. Deutscher Rhein e.V. Bd.l. Ziegler jelentése. (Keltezés nélkül). 45 PA AA, Abt. II. Weltkrieg II. Deutscher Rhein e.V. Bd.l. Loesch: Bemerkungen zur Frage der Weiterführung der deutsch-österreichisch-ungarisch-bulgarischen Delegationsverhandlungen.
