Századok – 1984

TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: "Budapesti Munkaközösség a békeszerződések revíziójáért" (1925-1933) 621

.3UDAPESTI MUNKAKÖZÖSSÉG A BÉKESZERZŐDÉSEK REVÍZIÓJÁÉRT" 641 meg Budapesten Martin Spahn kölni történészprofesszor, a Deutschnationale Volkspartei birodalmi-gyűlésbeli képviselője. Tagja volt a német delegációnak a Reichslandbund kép­viseletében Hepp; nélkülözni kellett viszont Paul Ernst Kömért, akit azért hívtak meg, mert ő volt annak idején a német delegáció vezetője azokon a világháború éveiben foly­tatott tárgyalásokon, amelyek anyagához vissza kívántak nyúlni. Ezúttal sem tett eleget a Budapesti Munkaközösség ülésszakára szóló meghívásnak Donle, a dunai hajózás német szakértője, a Bayrischer Lloyd vezérigazgatója. Geográfiai szakkérdésekben Albrecht Penck lipcsei egyetemi tanár felajánlotta közreműködését a Budapesti Munkaközösség munkálataihoz, de az ülésszakon szintén nem vett részt. Jelen volt viszont a bizonytalan hovatartozású Lukács, aki sokat fáradozott ezúttal is az ülésszak előkészítésén, összeköt­tetést tartva a német külügyminisztériummal és Kánya berlini magyar követtel. Az az elgondolás, hogy a Schuldreferat-ot vezető Stieve referátumot tartson a budapesti ülés­szakon, nem valósulhatott meg a Külügyi Hivatal ellenzése miatt.3 7 A Pékár vezette magyar delegációnak ezúttal Teleki Pál és Gratz Gusztáv voltak a legjelesebb tagjai: előbbi főleg a kisebbségi, utóbbi a gazdasági kérdésekre való tekintettel kapcsolódott be a Budapesti Munkaközösség mostani ülésszakának munkájába. Gratz volt egyébként a magyar delegáció vezetője a Központi Hatalmak gazdasági tömörüléséről a ι világháború éveiben folytatott, szóban forgó tárgyalásokon. Magyary, valamint Eötte­vényi Olivér professzorok részvételét a nemzetközi kisebbségi jogi problematika, Horváthét a háborús felelősség, Kriszticsét és Pappét a revízió problematikája, Jármayét a Duna-kérdés ismét szőnyegre kerülése indokolta. Tánczos Gábor tábornok, népszövetségi fődelegátus, mint a leszerelési kérdés magyar szakértője kapott szerepet a budapesti ülés­szakon. A mindössze kétszemélyes osztrák delegációban a közép-európai gazdasági össze­fogás szakértőjeként Richard Riedl és Bruno Enderes volt államtitkár, az Österreichisch-Deutsche Arbeitsgemeinschaft helyettes elnöke foglalt helyet. A bolgárokat ezúttal az ifjabb Radoszlavov és Georgiev képviselte. A törököket már meg sem hívták. A Budapesti Munkaközösségnek ez a harmadik, 1926 októberi budapesti ülésszaka, amelynek tárgyalásai iránt Stresemann német külügyminiszter — magánjelleggel — szemé­lyesen érdeklődött, és résztvevőinek — nem nyilvánosan — üdvözletét tolmácsoltatta, ismét három bizottságban folytatta munkáját. Az ezúttal politikai bizottságnak nevezett elsőben Pékár elnökölt. Német részről Wegerer, magyar részről Horváth referált a háborús felelősség kérdésében folytatott ellenpropaganda helyzetéről és feladatairól. Schnee javas­lata alapján elhatározták, hogy elsősorban a már elég jól kiépített amerikai kapcsolatok felhasználásával és amerikai kezdeményezésre kell létrehozni neves és tekintélyes embe­rekből a háborús felelősség kérdésében elfogulatlan ítéletet formáló szakértői bizottságot. Folytatni kell a levéltári források feltárását, az ellenséges kiadványok bírálatát; Draeger javasolta, hogy a háborús felelősség kérdésének vizsgálatába egy további szempontot is kapcsoljanak be: a Központi Hatalmak nem voltak gazdaságilag felkészülve arra, hogy háborút akarjanak kirobbantani, viselni. Horváth és Krisztics külön figyelmet fordított a wilsoni béke programmal annak idején folytatott ámításra, a nemzeti önrendelkezés-elvé-3 7 PA AA, Schuldreferat. Ungarn. Aktion Mehrmann. Bd.l. Lukács levele Stievehez. Berlin, 1926. szeptember 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom