Századok – 1984

TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: "Budapesti Munkaközösség a békeszerződések revíziójáért" (1925-1933) 621

640 TILKOVSZKY LÓRÁNT A berlini ülésszakot követően, ahol a résztvevők már nem annyira a maguk szemé­lyében, mint fontos szervezetek (VDA, Deutscher Schutzbund, Arbeitsausschuss Deutscher Verbände stb., stb.) képviselőiként játszottak szerepet, az egyes ülésszakok közti időben a kapcsolattartás jelentős része áttevődött e szervezetek közvetlen érintkezé­seire — az összekötő bizalmiak (az osztrák Braum, a magyar Krisztics, a bolgár Daszkalov, német részről a Schweinitz helyébe lépett Mehrmann) bizonyos kölcsönös tájékoztató, összehangoló, indítványozó szerepe némileg korlátozottabb fenntartása mellett.34 Magyar vonatkozásban fontos esemény volt a Magyar Statisztikai Társaság Államtudományi Inté­zetének megalakulása 1926 júniusában, Teleki Pál elnöklete alatt. Az Államtudományi Intézet jelentős mértékben átvette az ugyanezen Társaság égisze alatt működő, 1924-ben alapított Szociográfiai Intézet azon feladatkörét, amellyel a Budapesti Munkaközösséghez kapcsolódott; az őszi budapesti ülésszakra a meghívókat már a Magyar Államtudományi Intézet nevében küldték ki, s az Intézet igazgatója, Márffy Albin miniszteri osztályfőnök vette át később (1927-től) Kriszticstől a Budapesti Munkaközösség magyar bizalmijának feladatkörét.35 Időközben egy kínos kudarctól eltekintve — a koppenhágai diákkongreszuson a német, magyar és bolgár diákképviselők közt disszonáns jelenségek, súrlódások támadtak — sikeresek voltak a Budapesti Munkaközösség fáradozásai, amelyek a békerevízióért küzdő országok különböző nemzetközi fórumokon részt vevő küldötteinek egységes magatartása előzetes kialakítására irányultak. Ilyen volt az 1926. júniusi chicagói eucha­risztikus világkongresszusra utazó egyházi és világi vezető személyiségek előzetes informá­lása. Különösen fontos volt német részről Wilhelm Berning osnabrücki püspök, magyar részről Csernoch János hercegprímás beható tájékoztatása a Budapesti Munkaközösség által egybehangolt és irányított revíziós propagandáról; mindketten sokat tettek annak érdekében, hogy az eucharisztikus kongresszus alkalmával folytatott megbeszéléseik során, s az amerikai németek, illetve magyarok körében felhasználják a kapott érveket, anyagokat. Az egyházak világkonferenciája augusztusi berni bizottsági ülésére is felkészí­tették a küldötteket.36 A Budapesti Munkaközösség 1926. október 7-10-i budapesti ülésszakán a Hintze által vezetett német delegációban a VDA-t (Hintze mellett) Seebohm, az Ausschuss für Minderheitenrechtet Boehm, a Verband der Deutschen Minderheiten in Europa-t Bruns, a Deutscher Schutzbundot Loesch, Kolbe, Quarck, és az újonnan bekapcsolódott Friedrich Heiss, mint vezetőségi tag; az Arbeitsausschuss Deutscher Verbände-t Schnee és Draeger, a Deutscher Rhein Vereint Stein és Mehrmann képviselte; a Reichszentrale für Heimat­dienst részéről ezúttal Wilhelm Ziegler vett részt, a Zentralstelle zur Erforschung der Kriegsursachen részéről Montgelas és Wegerer, a Frauenausschuss zur Bekämpfung der Kriegsschuldlüge részéről Mende és Hissink. Mint a Mitteleuropa-kérdés szakértője jelent 34 PA AA, Abt. II. Weltkrieg II. Deutscher Rhein e.V. Bd.l. Mehrmann levele a Budapesti Munkaközösség bizalmijaihoz. Berlin, 1926. április 30. 3 5 PA AA, Schuldreferat. Ungarn. Aktion Mehrmann, Bd.l. Pékár levele Stievehez. Bp. 1926. augusztus 31. 36 PA AA, Schuldreferat. Ungarn. Aktion Mehrmann, Bd.l. Jelentés a Berning püspökkel folytatott megbeszélésről. (Keltezés nélkül). - Meszlényi Zoltán: Beszámoló a Csernoch hercegprímás vezette magyar küldöttség munkájáról az 1926. évi chicagói eucharisztikus kongresszuson. In: Magyar Katolikus Almanach. Bp. 1927.

Next

/
Oldalképek
Tartalom