Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: "Budapesti Munkaközösség a békeszerződések revíziójáért" (1925-1933) 621
638 TILKOVSZKY LÓRÁNT német-osztrák gazdasági öszekapcsolódás lehetőségeinek tanulmányozására. Olyan határozat született, hogy a Budapesti Munkaközösségnek tanulmányoznia kell azon tárgyalások anyagát, amelyek Németország és Ausztria-Magyarország között a világháború éveiben folytak, szoros gazdasági együttműködésükről, megvizsgálva, hogy a jelenlegi viszonyok között mi volna azokból hasznosítható — bizonyos módosításokkal, kiegészítésekkel — egy közép-európai gazdasági összefogás számára.3 0 Magyar részről különös súlyt fektettek a bizottság tárgyalásai során a dunai hajózás gazdasági jelentőségére s annak a békeszerződések következtében támadt akadályaira, amelyekről Jármay adott összefoglaló képet. Az osztrák Braum és a német Hamm egyaránt egyetértettek Pékár javaslatával, hogy az 1921. évi Duna-okmány31 revíziójára kell törekedni: a kérdésnek óriási fontossága van a Németország, Ausztria, Magyarország, Bulgária közti, nemcsak gazdasági, hanem politikai kapcsolatok és érdekszolidaritás szempontjából is. A német delegáció tagjai — Stein, Mehrmann, Hamm — között arról folyt némi vita után, hogy német részről mely szervezetek, illetve szakemberek bekapcsolásával lehetne a továbbiakban leginkább elősegíteni a békeszerződések gazdasági következményeinek revíziós célzatú vizsgálatát, a bizottsági ülés áttért a Mitteleuropa-kérdés politikai oldalról történő vizsgálatára. Ehhez elsőnek magy ar referátum hangzott el: Krisztics fejtegetései szerint az elérendő cél „egy szilárd Duna-föderáció, germán hegemónia alatt". Ehhez feltétlenül szükséges Magyarország és Németország szoros együttműködése, hogy győzedelmeskedhessenek a szlávság túlsúlyával szemben. Pékár annak megjegyzésével, hogy „az imént hallott nagy perspektívákhoz való viszonyulás személyes meggyőződés ügye", finoman érzékeltette, hogy Kriszticsnek a német hegemóniával kapcsolatos kijelentése a magyar delegációnak korántsem egységesen elfogadott álláspontja: de maga is aláhúzta a német-magyar összefogás jelentőségét. Hintze reagálása szerint minden nemzetnek joga, hogy önállóan válassza meg az eszközöket, amelyekkel felemelkedését elérhetőnek tartja. Egy Duna-föderáció politikai megvalósítását egyelőre nem látja lehetségesnek, egyrészt Olaszország ellenzése miatt, másrészt, mert mindegyik érdekelt államnak vannak hegemonisztikus igényei. Jelenleg egy gazdasági jellegű ideiglenes megoldásra kellene törekedni, éppen azon előmunkálatokhoz viszanyúlva, amelyeket a világháború éveiben folytatott tárgyalások anyaga képez. A német referátumot Loesch tartotta. Szerinte szintézist kell teremteni a nemzeti követelések és a gazdasági szükségességek között. A versailles-i békerendszer önkénye mindkét vonatkozásban elviselhetetlen konfúziót teremtett a kényszerzubbonyba bújtatott Európában. A Nemzetek Szövetsége nem képes beváltani a hozzá fűzött reményeket; a benne csalódottak most Páneurópa gondolatával foglalkoznak. De az Európa-problematika rendkívül bonyolult komplexum, nem lehet mindenkit kielégítő közös nevezőt találni; Coudenhove-Kalerghi „egészen durva materialista és racionalista" elképzelései nem megoldáshoz, hanem a kialakult politikai viszonyok (és gazdasági következményeik) állandósulásához vezetnének. Páneurópa helyett Mitteleuropa legyen a jelszó, e térség politikai 30G. Gratz-R. Schüller:^Die äussere Wirtschaftspolitik Österreich-Ungarns. Mitteleuropäische Pläne. Wien, 1925. 31 Die internationale Donauakte (Paris, 23. Juli 1921.). Duisburg, 1922.
