Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: "Budapesti Munkaközösség a békeszerződések revíziójáért" (1925-1933) 621
636 T1LK0VSZKY LÓRÁNT a Népszövetségi Ligák Uniója júniusban fog tárgyalni. Kérte, hogy az erre vonatkozóan Magyary Géza professzor által kidolgozott javaslatot támogassák.2 8 A német referátumot tartó Junghann óvott attól, hogy differenciálatlan és túlhajtott támadásokat intézzenek a Nemzetek Szövetsége ellen; kidomborította a Népszövetségi Ligák Uniója jelentőségét abból a szempontból, hogy a világszervezetben nem megfelelően érvényesülő igazi népszövetségi gondolatot képviseli, s oda bevinni törekszik. A kisebbségi kérdést egyelőre mint jogvédelmet kell kezelni, s nem szabad feszegetni az államtól való elszakadás jogát. A kisebbségvédelem jelszava hatásos, ezzel maguk mellé tudták állítani a déltiroli németek kérdésében is a Népszövetségi Ligák Uniója múlt év októberi lausanne-i bizottsági ülésének résztvevőit az olasz állásponttal szemben. Ugyanez az ülés határozott arról, hogy a következő alkalommal napirendre tűzik a kisebbségi panaszok népszövetségi intézésének reformját. Két éven át küzdöttek ezért, olykor kilépéssel is fenyegetődzve, mint az Osztrák Népszövetségi Liga elnöke, Konstantin Dumba, (a Monarchia volt belgrádi követe) tette a varsói ülésen. A Magyary-féle javaslat egyöntetű támogatása kívánatos a Budapesti Munkaközösségben tömörült államok képviselői részéről. A két referátum fölött megindult vitában először Hintze tett fel néhány kérdést, melyekre Junghann és Pékár válaszolt. Különösen Junghann fejtegetései voltak érdekesek. Nem osztotta azt a véleményt, hogy a Népszövetség kifejezetten nemzetiségellenes volna, s úgy vélte, az európai viszonyokban tájékozatlan Mello Franco inkriminált kijelentésének, illetve Chamberlainnek az angol közvéleményt aligha tükröző helyeslésének nem kell különösebb jelentőséget tulajdonítani. Van esély arra, hogy Németország, elfoglalva helyét a Nemzetek Szövetsége Tanácsában, sikerrel karolja fel a kisebbségi ügyeket, de ehhez szükséges, hogy maga is liberális szellemben jogot adjon a határain belül élő nemzeti kisebbségeknek. Nagy lehetőséget lát az Észtországban az imént megvalósított német kultúrautonómia, mint az államhű kisebbségek helyzetének rendezésére leginkább alkalmas modell propagálásában; a határ menti irredenta kisebbségek helyzetét viszont csak a Népszövetség egyezségokmánya 19. cikkelyében lehetőségként kilátásba helyezett revízió alkalmazása oldhatja meg békésen. Az osztrák delegátus, Braum, olyan értelemben szólalt fel, hogy az egész ausztriai németség kisebbségnek tekintendő, amelytől megtagadták az önrendelkezési jogot. Braum támogatta azt a Pékár által előterjesztett határozati javaslatot, hogy a Népszövetségi Ligák Uniója legközelebbi ülésén a folyamatban levő konzultációk alapján véglegesítendő Magyary-féle tervezet mellett egyesült erővel álljanak ki. Hasonló értelemben szólalt fel Bruns is, s a javaslat mellett a kívánt értelemben foglaltak állást. Raschdau felszólalása oda irányult, hogy a közvéleményt világszerte meg kell nyerni a kisebbségvédelem gondolatának. Pékár második határozati javaslata úgy szólt, hogy az ugyanazon államban élő német és magyar kisebbségeknek együtt kell működniük. Loesch hozzászólása nyomán, amely megnyugtatás végett az utóbbi időben örvendetesen javulónak mondotta a román uralom alá került erdélyi, illetve bánáti német és magyar kisebbségek meglazult kapcsolatait, a Munkaközösség egyöntetű óhaját kifejező ajánlás jellegével, de minden konkrét 2 8Projet revisé d'un réglement de procédure relative à la protection des minorités. Elaboré par Géza de Magyary. Bp. 1925.
