Századok – 1984

TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: "Budapesti Munkaközösség a békeszerződések revíziójáért" (1925-1933) 621

.3UDAPESTI MUNKAKÖZÖSSÉG A BÉKESZERZŐDÉSEK REVÍZIÓJÁÉRT" 635 delegáció kezdett tárgyalásba Berlinben a 9 tagú magyar, 3 tagú bolgár, és az 1 személyes osztrák delegációval.2 7 A háromnapos tanácskozás 1926. április 15-én délelőtt rövid plenáris üléssel kez­dődött, amelyen Hintze és Pékár, a német és a magyar delegáció vezetője mondott beszé­det. Hangsúlyozták, hogy a világháborúban vesztes szövetségestársaknak szolidárisán kell fellépniök a Párizs környéki békediktátumokkal szemben, kiküszöbölve a külön eljárá­sokból eredő károkat. Lépésről lépésre haladva, követ kőre rakva kell elérni egy igazabb néprendezést. Ezután a háborús felelősség kérdésével foglalkozó bizottság kezdte meg tanácskozá­sát, Schnee elnökletével. Még a délelőtt folyamán elhangzottak az alapreferátumok: magyar részről Horváth és Pékár, bolgár részről Radoszlavov, német részről Schnee adott tájékoztatást arról, milyen eredményeket sikerült elérni „a háborús felelősség hazugsága" elleni küzdelemben. A referátumok felett a délután folyamán tartott vitában német rész­ről Montgelas, Hintze, Wegerer, Stein és Mende, magyar részről Pékár szólalt fel. Míg Montgelas és Hintze belebocsátkozott a vesztes országokkal szemben emelt főbb vádak egyenkénti részletes cáfolatába is, hangsúlyozva, hogy a világháborúért Szerbiát és Orosz­országot terheli a fő felelősség, addig a többi felszólaló főleg a Budapesti Munkaközösség ezirányú további közös erőfeszítései tekintetében tett indítványokat, amelyeket azután határozati javaslatokká formáltak. Egyhangú véleményként szögezték le, hogy folytatni kell az erőfeszítéseket egy pártatlan nemzetközi szakértői bizottság létrehozására, amely a háborús felelősség kérdésében döntene. Addig is folytatni kell az anyagfeltáró munkát, követelve a világháborúban győztes államok levéltárainak megnyitását, mint az egyoldalú vádak, önkényes hamisítások eredményes cáfolásának fontos előfeltételét. A győztes hatalmak azon eljárásával szemben, amely a vesztes országokat, népeket kollektive teszi felelőssé, a Budapesti Munkaközösség ellenpropagandája az ellentábor vezető körei és személyiségei felelősségét tárja fel és hangsúlyozza ki, az illető országok széles közvélemé­nyének viszont megnyerésére törekedjék, mind ottani sajtóorgánumok felhasználásával, mind népszerűsítő kiadványok, irodalmi, színpadi és filmfeldolgozások révén. Szorgal­mazni kell, hogy - németországi mintára - másutt is nőbizottságok alakuljanak a háborús felelősség kérdésében folytatott propagandára. Tovább kell fejleszteni azt a sikeres mun­kát, amelyet a különböző nemzetközi tanácskozásokon részt vevő küldöttek egybehan­golt előzetes instruálásával eddig elértek. Másnap, 16-án délelőtt a kisebbségi kérdéssel foglalkozó bizottság ült össze, Loesch elnökletével. A magyar referátumot Pékár terjesztette elő. Ismertette a trianoni békeszer­ződés következtében kisebbségi sorsra jutott magyarok nagy számát és keserű helyzetét; bírálta a Nemzetek Szövetségét, amely nem biztosít hatékony kisebbségvédelmet, sőt, mint Tanácsának múlt év december 9-i ülésén Mello Franco brazíliai delegátusnak az angol Austen Chamberlain által is támogatott felszólalása is mutatja, asszimilációs tenden­ciáknak ad teret. Majd a továbbiakban egységes állásfoglalást sürgetett a nemzeti kisebb­ségek panaszai tárgyában követendő népszövetségi eljárás reformja tekintetében, amelyről ,7 Az ülésszak plenáris és bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei: PA AA, Abt. II. Weltkrieg II. Deutscher Rhein e.V. Bd.l. 2 Századok 1984/4

Next

/
Oldalképek
Tartalom