Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: "Budapesti Munkaközösség a békeszerződések revíziójáért" (1925-1933) 621
622 TILKOVSZKY LÓRÁNT mann-kapcsolat felhasználásával a külügyminisztériumhoz 1924-ben beterjesztett két elaborátumának egyike általánosságban fejtett ki véleményt a német „külügyi kultúrpolitika" miként kívánatos alakításáról, a másik kifejezetten a Délkelet-Európa irányában folytatandó német politikával foglalkozott.2 Mindkét elaborátum elkészítésében szerzőtársa volt Lukács Géza, magyarországi származású közgazdász, publicista, aki — magyar állampolgárságát megtartva — 1910 óta Berlinben élt, s cikkeiben, tanulmányaiban a Központi Hatalmak politikai szövetségének minél szorosabb gazdasági együttműködéssel való alátámasztását szorgalmazta, majd a világháborús vereség után rendkívül aktívan bekapcsolódva a versailles-i békerendszert támadó különféle németországi társadalmi szervezetek munkájába, ennek eredményessége szempontjából is nagy jelentőséget tulajdonított a vesztes államok, a korábbi szövetségesek, szolidáris együttműködésének.3 Lukács fizetett alkalmazottja lett a Deutscher Rhein Verein ügyvezetőségének, de a magyar külügyminisztérium részéről is kapott havonta folyósított kisebb támogatást szolgálataiért, hogy ti. a magyar szempontokat, érdekeket igyekezett tőle telhetően érvényesíteni németországi tevékenységében. Ugyancsak az egyesület ügyvezetőségének fizetett alkalmazottja lett, mint a balkáni kérdések specialistája, az ifjabb Radoszlavov — azon Vaszil Radoszlavov volt bolgár miniszterelnök fia, aki családjával Németországba menekült: hazájában mint háborús bűnöst életfogytiglani börtönre ítélték.4 A Mehrmann-akció néven ismeretes 1924 őszi kezdeményezés inspirátora Lukács Géza volt, aki a Deutscher Rhein Verein ügyvezetőségének megbízásából július, augusztus, szeptember, október hónapokban sorra látogatta Ausztriát, Magyarországot, Bulgáriát, Törökországot, hogy megbeszéléseket folytasson olyan hivatalos és nemhivatalos személyekkel, társadalmi szervezetek vezetőivel, akik egyetértenének a vesztes országok felbomlott egykori szövetsége szellemének felélesztése szükségességében, és hajlandók lennének bizonyos együttműködés kiépítésére és rendszeresítésére a békeszerződések revíziójáért eddig nem eléggé összehangoltan folyó harcban. Lukács rendkívül optimista jelentésben számolt be ezen utazásai és tárgyalásai eredményéről, amelyekről Mehrmann — Lukács társaságában — másfél ójás megbeszélésen tájékoztatta az egyesület élén álló Jarres belügyminisztert. Jarres indokoltnak találta, hogy Stresemann külügyminiszterhez intézett levelében kihallgatást kérjen a Deutscher Rhein Verein vezetői, Stein professzor és Mehrmann, valamint a terv részletes előteijesztője, Lukács részére.s A kérdés megbeszélésére, „nem volna-e ajánlatos, ha nem is hivatalosan, ismét kapcsolatot létesíteni azon egykor velünk szövetséges államok között, amelyek a békediktátumoktól hasonló módon szenvednek, azzal a végső céllal, hogy a békeszerződések revízióját békés úton kieszközöljék", Stresemann személyesen nem vállalkozott, hanem Ago Maltzan külügyi államtitkárhoz utasította a kihallgatást kérelmezőket, ö azonban a 1 Az említett elaborátumok nem kerültek elő. 3Géza Lukács:.Fort mit den Friedensverträgen von Versailles, Trianon, Neuilly, St. Germain, Sèvres. Unter Mitarbeit von Dr. W. Radoslawoff ehem. bulgarischen Ministerpräsidenten und Hermann Baron v. Rosen. Berlin, 1922. 4ZStA (Zentrales Staatsarchiv, Potsdam). Deutscher Schutzbund. Bd. 196. Aktennotiz 12. 12. 1926. 5PA AA, (Politisches Archiv des Auswärtigen Amtes, Bonn). Abt. II. Weltkrieg II. Deutscher Rhein e.V. Bd. 1. Mehrmann levele Maltzanhoz, Berlin, 1924. november 21.
