Századok – 1984

KÖZLEMÉNYEK - Gunst Péter: A magyar mezőgazdaság piacviszonyai és a német piac az 1920-30-as években 513

A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG PIACVISZONYAI 519 számolni, hiszen a jobboldali magyar kormányok jó kapcsolatot építettek ki a fasiszta Olaszországgal, míg Németországgal összekötötte Magyarországot a háború előtti gazdasági kapcsolatokon, valamint a németek részéről a háború alatt megnyilvánult integrációs törekvéseken (Neumann-terv) túl az a körülmény is, hogy mindkét ország a világháború vesztese volt, s a versailles-i békerendszer revíziójára törekedett, noha nem azonos módon és azonos eszközökkel. így válik érthetővé, hogy már az első világháború utáni első években Németország lett a magyar mezőgazdasági kivitel harmadik legnagyobb piaca (Ausztria és Csehszlovákia mögött), s ezt a pozícióját annak ellenére tartotta, hogy a német kormányok az 1920-as évek második felében számos olyan intézkedést léptettek életbe, amelyek gátolták az élőállatok és a hús Magyarországról történő kivitelét. Olaszország jóval kisebb szerepet játszhatott, s bár a magyar agrárkivitelben a negyedik helyen állt, ez az 1920-as években, a gazdasági világválságig rendszeresen csak a magyar mezőgazdasági összkivitel 3,5-6,9%-át tette ki, szemben a németországi kivitel már akkor 11,8—14,4%-os arányával. Az első világháború utáni néhány évet leszámítva, attól az időponttól kezdve, amikor a magyar mezőgazdaság már ismét a háború előtti színvonalon termelt, tehát kb. 1923—24-től azonban a Magyarország számára oly fontossá vált német piacon is jelentkezett az az általános új helyzet, amely a világ mezőgazdasági termelésében, s így a mezőgazdasági kivitelben ugyanebben az időben vált nyilvánvalóvá, nevezetesen az a körülmény, hogy a háború folyamán olyan nagy mértékben megnőtt a tengerentúli területeken a mezőgazdasági termelés, ami krónikus túltermelést eredményezett már az 1920-as évek közepén. A háború folyamán az USA-ban, Kanadában, Argentínában, Dél-Afrikában, Ausztráliában és Uj-Zélandon erőteljesen megnőtt a mezőgazdasági termelés, új földeket vontak be a szántóföldi művelésbe, s növelték az állatállományt. A háború folyamán jelentős európai területeken vált megoldhatatlanná a mezőgazdasági termelés, a hadseregek szükségletei viszont jelentősen felfokozták a mezőgazdasági termékek iránti igényt. Az árkérdések nem játszottak szerepet a háború alatt, így azokon a területeken is rentábilissá vált a termelés, amelyeken a háború előtti időkben nem lehetett fejleszteni azt. Egész hűtőhajó-flotta épült ki, amivel az európai piacokon megjelenhetett a tengerentúli fagyasztott hús, olcsóbban, mint valaha.3 'Példának vehetjük a búzatermelés növekedését: A búza vetésterülete millió ha A búzatermés millió t 1909-13 1925-29 % 1909-13 1925-29 % Európa Kanada USA India Argentina Ausztrália 29,3 4,0 19,1 11,8 6,0 3,1 28,5 9,3 23,2 12,8 7,7 5,2 97 232 122 108 127 168 37,0 5.4 18,9 9,6 4,0 2.5 36.6 11.7 22,4 8,7 6,6 3,7 99 218 119 91 165 150 Az Annuaire Internationale de Statistique Agricole (Rome) megfelelő' kötetei alapján. A többi adatot is ezekből az évkönyvekből vettem. L. még Gunst P.: A mezőgazdasági . . . 10-12.