Századok – 1984

TANULMÁNYOK - Kövér György: A brit tökepiac és Magyarország: az Angol-Magyar Bank 1868-1879 486

504 KÖVÉR GYÖRGY A bank kiterjedt építőtevékenységével függött össze érdekeltsége a fővárosi és szegedi gép-téglagyárakban. Ha mindezek után a bank jövedelmezőségét vizsgáljuk meg, erős hullámzást tapasztalunk. 5. táblázat Nyereség/veszteség kimutatás (december 31, frt) 1868 1869 1870 1871 1872 1873 1874 Nyereség 587 671 501 742 319 349 739 564 686 310 Értékpapírokon 138 821 167 934 - 101 465 22 114 (23,6%) (33,5%) (13,7%) (3,2%) Kibocsátási üzletben 300 000 222 357 146 224 275 216 231 528 51,0%) (44,3%) (45,8%) (37,2%) (33,7%) Veszteség 1 217 178 5 101 488* Értékpapírokon 162 252 662 105 52 747 (54,4%) (1,0%) Kibocsátásokon 37 073 30 526 tőke (%) (3,0%) (0,6%) Rentabilitás 12,5 10,3 6,5 15,0 8,5 nyereség/saját *Az 1874 évi veszteség főbb tételei: 1873 évi veszteség átvitele: 1 217 178 Leírások között (budai gyártelep, géptéglagyár, Salgótarjáni vasfinomító) 524 589 Határőrvídéki erdőüzlet után 1 485 000 Besztercebányai erdőüzlet után 1 633 860 Vasútépítési vállalatok után 68 094 Londoni telep 52 747 Az 1867—70 közötti csökkenő irányzatot 1871 rekordja után újabb hanyatlás követte, míg 1873-tól az ismert okok következtében a bank veszteségessé vált. A nyereségben döntő — bár csökkenő arányú — szerepet játszott a kibocsátási és az értékpapírüzlet. Az utóbbi - mint már említettük - nemcsak 1870-ben hozott átmenetileg veszteséget, hanem az értéktárca árfolyamzuhanása meghatározó volt az 1873-as év üzleti eredménytelenségében is. 1874 januárjában az igazgatóság még alábecsülte a veszteségeket, sőt úgy vélte, „hogy azok minden valószínűség szerint komolyabbak lettek volna, ha a tőke nagy része nem iparvállalatokba lett volna befektetve".7

7

Mint az 1874-es veszteséglistából látható, az érvelésnek épp a fordítottja bizonyult igaznak. Mivel Jövedelmező nagyobb befektetésekre gondolni sem lehetett", az 1875 májusi közgyűlés alapszabály-módo-7 7

Economist 1874. január p. 90. idézi Y. Don: i. m. 365-366.