Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Kövér György: A brit tökepiac és Magyarország: az Angol-Magyar Bank 1868-1879 486
A BRIT TÖKEPIAC ÉS MAGYARORSZÁG 505 sítással „az üzletkört a tiszta bank- és letét-üzletre" korlátozta. A kör bezárult. Kihullott az eszköztárból az a faktor, amely a profitcsinálásban lendítőerőt adhatott volna. Ugyanakkor eldugultak az idegen tőkéket a bank felé áramoltató csatornák is: 1872 decemberéhez képest a forgalomban levő pénztárjegyek 2 millióról 350 ezerre, a folyószámlabetétek 5 millióról 1 millió alá csökkentek. Az iparvállalatokba befagyott aktívákhoz és a visszafogott alapítási tevékenység következtében célszerű magatartásnak a tőkefelszívás korlátozása tűnt, s a gazdaság egyéb szektoraiból is eltűntek a mobilizálható tartalékok. Sőt, a bankba vetett bizalom megcsappanásával a források teljes kiapadásának veszélye szintén felrémlett. Egyedül idő kérdése volt, hogy belásssák: a bank helyzete az elhúzódó válságban kilátástalanná vált. A kvázi-intemacionális bank Az Angol-magyar bank alakulásakor a többségi vélekedés szerint: „.. . a rendelkezés alatti tőkék alig kerülnének elő (hazánk) saját határairól oly gyorsan és oly mértékben, mint ... ha külföldi tőkék is szövetkeznek helyzetünk javítására, ha az idegen pénz hozzánk jő magát investálni."7 8 A bank azonban igazgatói szándéka szerint nem pusztán tőkeimportőr, hanem mint Széchenyi Béla idézett pohárköszöntőjében megfogalmazta „tényleg . . . egy nemzetközi bank" akart lenni. Láttuk, hogy kezdettől fogva bekapcsolódott nemzetközi értékpapírüzletekbe, amelyek közül emlékeztetőül sorolunk fel néhányat: a porosz és román vasúti kölcsön, az angol-német bank, az elbevölgyi vasút, hogy csak a valóban internacionális, monarchián kívülre nyúló ügyleteket említsük. Ezt „az angol-osztrák bankkal több évre kötött egyezmény" tette lehetővé. A szerződés szövegét nem ismerjük, s csak a vidéki bankokkal kötött megállapodások alapján gondoljuk, hogy ez is három évre szólhatott. Tartalmáról a bank üzleti jelentése annyit közöl, hogy „ez által Bécsben állandó képviseltetést nyertünk, kedvezően megállapított feltételek mellett és ezenfelül a jogot nevezett pénzintézet bizonyos nagyobbszerü műveleteiben részt venni".19 Az ilyen szerződéses viszony akkoriban újdonság volt a magyar bankvilágban, hiszen a Creditanstalt még fenntartotta pesti fiókját, s csak 1871-ben kötött megállapodást a Hitelbankkal.80 Az Angol-osztrák bankkal kötött egyezmény viszont azt jelentette, hogy Bécsben és Londonban a pesti bank nem jutott önálló szerephez. Ennek az lett a következménye, hogy Angliában bankunkat az Angol-osztrák bank pesti fiókjának tekintették.8 1 Már az is bizonyos nehézségeket okozott, hogy Triesztben ügynökséget állíthassanak fel. A tárgyalások 1868-ban kezdődtek, engedélyt a császári Belügyminisztériumtól kellett nyerni, s ehhez a magyar pénzügyminiszter személyes közbenjárására volt szükség. 78 PN 1868. február 4. Az angol-magyar bank. 7'OL FIK Κ 168 129. cs. (23-1875-12 246) Az Α-MB közgyűlése 1869. május 20. 80Bemard Michel: Banques et banquiers en Autriche au début du 20e siècle (Paris) 1976 225-227: Ránki György: A Magyar Általános Hitelbank a 20-as években, Történelmi Szemle 198211. 67. 8'1871 júniusában jelent meg Londonban az „Anglo-Hungarian Bitumenous Rock Paving Company Ltd." prospektusa, amely magyarországi levelezőjeként az Angol-osztrák bank pesti fiókját (!? ) jelölte meg. L. G. L. Loan and Company Prospectuses 1824-80.
