Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Kövér György: A brit tökepiac és Magyarország: az Angol-Magyar Bank 1868-1879 486
A BRIT TÖKEPIAC ÉS MAGYARORSZÁG 503 október 1-én. A fűrészelt faáruk árdepressziója miatt másfelől a fakitermelés hatalmas veszteséget okozott. 1874-ben például — amikor a kimutatások már valamelyest áttekinthetőek, a 3,9 milliós az évi veszteségből a két erdőüzlet több mint hárommillióval részesült. Mindkét fojtogató hurokból csak 1876 folyamán sikerült a banknak kibújnia. Bank és ipar viszonyára talán még jellemzőbb a Salgótarjáni vasfinomító társulat esete. Ennek tárgyalása külön tanulmányt érdemel, ezért itt csak a bank szempontjából legfontosabb összefüggéseket vázoljuk. A nehézipari vállalat alapításakor a 2400 db részvényből az Angol -magyar bank 600 db átvételére kötelezte el magát.6 9 Ezután a bank és a vasfinomító kapcsolata rendkívül szorosra fonódott, bár a viszony nem volt mindig harmonikus. Előfordult, hogy a bank felmondta követeléseit, s megegyezés csak a „tartozásoknak a társulati vagyonra történő betáblázásával" jött létre.70 A kapott 600-ból az Angol-magyar 200-at az Angol—osztrák banknak adott át, ugyanannyit tartott meg magának, és ezeket még 1870-ben is a tárcájukban tartották.7 1 A vállalat azonban veszteségesen termelt, és ezért 1872-ben az Angol-magyar bankkal és a bécsi Wechslerbankkal kötöttek szerződést az alaptőke 4 millió forintra emeléséről. Ugyancsak együtt tervezték azévben angol tőke bevonásával a „British and Austro-Hungarian Coal and Iron Co (Ltd)" gründolását, amelyből azonban végül semmi sem lett.72 Egyrészt mert az 1873 januári tőkeemelési kísérlet teljes kudarcot hozott, másrészt mert a válság a Wechsler-bankot csődbe sodorta.7 3 Az Angol—magyar bank átvett olcsón a bécsiektől 14 200 részvényt, így 1874 februárjában a 40 000-ből 33 500 darabot helyezett a közgyűlésen letétbe. A majoritást azonban eltérően értékelte az iparvállalat és a bank. A válság idején is szanálásában reménykedő vasgyár azt emelte ki „hogy az Angol—magyar bank, mint legnagyobb részvényes a vállalatot saját érdekében támogatni kénytelen .. ,"7 4 A bank viszont - ,.hivatása szerint" - azt értékelte, hogy „azon helyzetbe jutott, hogy ezen üzlet lebonyolításánál döntő befolyást gyakorolhasson", s önmaga megnyugtatására kijelentette, „hogy összes befektetéseinknek egy minden körülmény között kielégítő egyenérték áll szemben".75 A nehézipar elhúzódó válságát azonban a bank korszerűsítési törekvései dacára már nem tudta kivárni. Sőt, a vasgyárba befagyott követelések árfolyamértéke tovább csökkent (100 frt befizetése után 1874. december 31.: à 36 frt, 1876. december 31.: à 25 frt), miközben a tárcában őrzött részvénymennyiség 36 000 fölé emelkedett.76 Végül a bank likvidációjakor a pakett a Wiener Bankverein kezébe került, amely a nyolcvanas évek elején fúzió révén létrehozta a Rimamurány— Salgótarjáni Vasmű Rt. elnevezésű hatalmas nehézipari komplexumot. * 'OL Ζ 365 - 1 -3/1 A Salgótarjáni vasfinomító igazgató választmányának jegyzó'könyve 1868. július 27. N° 1. 70 Uo. N° 29 1870. augusztus 23. 71 Uo. Az 1870. szeptember 29-én tartott közgyűlés. 7 2 Uo. A. Mayer levele Volny igazgatójához. Bécs 1872. szeptember 5. 73 Sándor V.: Nagyipari fejlődés Magyarországon 1867-1900 Bp. 1954. 169-171. és Berend T. Iván (szerk.) Az Ózdi Kohászati Üzemek története, Ózd 1980. 78-81. (Jeney Károly által írott rész). 74 OL Ζ 365-1-1 Salgótarjáni vasfinomító közgyűlése 1874. február 26. 7s Cg 1876 Az Α-MB közgyűlése 1874. április 16. n/Í9Ö5~ 7e Uo. Az Α-MB közgyűlése 1877. május 17.
