Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Kövér György: A brit tökepiac és Magyarország: az Angol-Magyar Bank 1868-1879 486
500 KÖVÉR GYÖRGY Újvidéken a részvényesek „városunk legelőkelőbb lakosai, s kereskedő czégek, azonkívül kiválóbb zombori, kulai s palánkai kereskedők . . . végre az angol-magyar bank is 100 drb részvényben részesült" (2000 drb-ból)53 . A részesedés fejében azután az alapító banknak még az alapszabályokban is biztosítottak jogokat (2 igazgatói állás kijelölését például), amelyeket azonban csak meghatározott számú részvény birtokában gyakorolhatott. Miskolcon arról is tudomásunk van, hogy „az alapításkor a két intézet között létrejött üzleti egyezség 3 évre köttetett."5 4 (Kiemelés -K.Gy.) Az Angol—magyar bank, mint „kibocsátó intézet" távolról sem gondolt arra, hogy a vidéki részvényeket örökké a tárcájában tartsa. Már az első közgyűlésen azt emelte ki az igazgatói jelentés, hogy a vidéki bankok alapítása „már dús kamatokat" hoz, valamint „tág üzletkört és kiterjedt állandó összeköttetést biztosít".5 5 Az 1869-es értékpapírrestrikció idején a „vidéki bankrészvények tetemes részén túladtak", ami lehetővé tette, hogy „vidéki bankoknak, a legtöbb budapesti malomintézetnek és számos egyéb iparvállalatnak . .. váltóelfogadási hitelt engedélyezzenek".5 6 Az 1871 -es eladások is főleg ezeket az értékpapírokat érintették, csakhogy most már diplomatikusabban fogalmaztak: „... az annak idején ezen alapításoknál kitűzött céljainkat elérve látjuk az által, hogy mindannyi vidéki bank kielégítő állapotnak örvend ... és hogy az összeköttetésekből folyó előnyök mindkét oldalra nézve mind nagyobbaknak bizonyulnak. Ezen körülmények közepette a birtokunkban volt ezen részvények egy részét haszonnal értékesítettük."5 7 A „kölcsönös előnyökről" azonban a vidéki bankok egy részének már ekkor, 1873 után pedig szinte valamennyinek más volt a véleménye. A tárgyilagosság azt kívánja, hogy megállapítsuk, hogy 1873 után csak a temesvári és a szegedi alapítás került csőd, ÜL felszámolás alá, a többiek valóban életképesnek bizonyultak. Az 1869-es válság idején még a hála hangja dominált: a bajaiak „azon elbánásért" fejezték ki elismerésüket, „a mely szerint éppen a válság tartama alatt, a midőn hitel egyáltalán nem létezett, ... hitelüket felemelé és ez által képessé lettek forgalmukba mindig nagyobb és újabb tőkéket juttatni ",s 8 A nagykanizsaiak 187l-es közgyűlésén viszont felolvasták az Angol-magyar bank február 25-én kelt levelét, „melyben ez kijelenti, miután a birtokában volt Nagykanizsai kereskedelmi és iparbank részvényeit egyes egyig elárusította, tehát ... abeli jogáról, miszerint : két igazgatótanácsost nevezhet ki, egyszer mindenkorra" lemond. Egyúttal az is kiderült, hogy valóban volt kinevezve két igazgató (Schosberger Zsigmond és Stein József) „de tényleg nem működtek".59 ' 5 3 OL FIK Κ 168. 130. cs. (23-1875-24 499) Újvidék sz. kir. város tanácsa az alapszabályok jóváhagyása végett 1868. március 19. 5 4 Uo. 126. cs. (23-1875-6943) A Borsod-miskolci hiteinak 1874. március 8-án tartott közgyűlése. 5 5 Uo. 129. cs. (23-1875-12 246) Az A-MB 1869. május 20-i közgyűlése. S6 Uo. Az A-MB 1870. május 30-i közgyűlése. 5 7 Cg 1876 1872. április 22-i közgyűlés. \Al9Ö5~ 5 'OL FIK Κ 168 125. cs. (23-1875-5185) A bajai kereskedelmi és iparbank közgyűlése 1870. február 20. 5 ®Uo. 89. cs. (23-1874-10 482) Nagykanizsai kereskedelmi és iparbank közgyűlése 1871. március 19.
