Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Kövér György: A brit tökepiac és Magyarország: az Angol-Magyar Bank 1868-1879 486
A BRIT TÖKEPIAC ÉS MAGYARORSZÁG 501 Legélesebben a debreceniek fogalmaztak, amikor 1872-ben töröltek az alapszabályokból minden az Angol—magyar bankra vonatkozó utalást. Indoklásul azt hozták fel, hogy ,fli egybeköttetés intézetünknek semmi előnyt nem nyújt, sőt azt szabad működésében másfelé korlátozza", és „... maga a címzett Angol-magyar bank ez alapszabályilag tervezett szerves egybeköttetést megszakasztotta, sőt tényleg életbe sem léptette, a mennyiben azon alapszabályi jogával, hogy az igazgató választmányban folytonosan két tanácsost tarthat, soha nem élt, sőt a megkívánható cautiot is le nem tette."6 0 1873 után aztán mindenütt törlik az alapítóra vonatkozó utalásokat az alapszabályokból. Az Angol—magyar banknak így is a nyakán maradt jó egynéhány vidéki bankrészvény, főleg a későbbi alapítások közül (Fiume, Besztercebánya, Szeged). Ezektől csak 1876 folyamán sikerült megszabadulnia, sőt „azoknak 1875. dec. 31-i mérleg szerinti értékmegállapításával szemben még csekély nyereséget" is sikerült elérni, nyilván a közben végbement árfolyamemelkedések miatt.6 1 Az 1871- és 72-es konjunktúra-időszakban az Angol—osztrák bankkal együttműködve nemzetközi bankintézetek létrehívásában is közreműködött (Angol—német bank, Német—osztrák bank), amelyek azonban nem bizonyultak életképesnek a válság után. Az Angol-magyar bank működésének legfőbb területe a közlekedési hálózat építése, fejlesztése volt, ami mellesleg szorosan összefonódott a fentebb tárgyalt bankhálózattal. A Borsod-Miskolci hitelbank igazgatósága nyíltan vallotta, hogy „miként a vasútak mentében ... gyakran közlekedési empóriumok teremnek, úgy a ... bank is csak mint előhírnöke tekintendő azon forgalomnak, melynek alapját — mint nagyszerű vasúti csomópont — városunk már .. . búja."6 2 Szinte minden évben megjelent egy-egy nagyobb tétel az értékpapírtárcában. 1868-ban és 1869-ben a Déli vaspálya bonjai, ill. elsőbbségi kötvényei vitték a prímet, 1870-ben — amikor mélypontra esett a közlekedési vállalatok értékpapújainak aránya (16%) — került előtérbe az Aradi közúti vaspálya. 1871-73-ban viszont az Északkeleti vaspálya elsőbbségi kötvényei domináltak a tárcában, amely kibocsátást sikerült a kritikus 1873-as évben nagyrészt lebonyolítani. Bekapcsolódott a bank számos más hazai vasúti emisszióba is.6 3 Az Angol-osztrák bank révén olyan kimondottan nemzetközi szindikátusokban vállalt szerepet, mint a Rudolf vaspálya és az Elbevölgyi vasút, avagy a nemzetközi vasútikocsi-kölcsönző társulat, összességében tehát az állapítható meg, hogy elkülönítetten nézve, a közlekedés finanszírozása nem okozott különösebb nehézségeket a bank fejlődésében. Lényegében ugyanez mondható el a bank ténykedéséről az államkölcsönök területén. Már 1868-ban — ismét csak az Angol-osztrák bankkal karöltve — részt vett a 4 1/2%-os porosz államkölcsön kibocsátásában, viszont a magyar vasúti kötvényből mindössze 210 °°Uo. 46. cs. (23-1872-3429) A Debreceni ipar és kereskedelmi bank 1872. március 3-i közgyűlése. "Cg 1876 Az A-MB 1877. május 17-iközgyűlése. sj 1905 6 2 OL FIK Κ 168 126. cs. (23-1875-6943) A Borsod-Miskolci hitelbank közgyűlése 1871. március 12. 63 Ezekről 1. Földi T.: A magyarországi vasútépítés a külföldi nagytőke profitforrása 1867-1900 in. Tanulmányok a kapitalizmus történetéhez Magyarországon 1867-1918. Bp. 1956. 45.
