Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Kövér György: A brit tökepiac és Magyarország: az Angol-Magyar Bank 1868-1879 486
488 KÖVÉR GYÖRGY cégfőnök fia, később Gladstone pénzügyi tanácsadója) meggyőződéses liberálisként szinte mentegetőzve írta 1863-ban: „Kérem vegye észre, hogy én semmiképp nem mondok le politikai véleményemről... de hagyom, hogy kereskedelmi érdekeim kerüljenek előnybe az adott esetben."7 Ugyanő az osztrák kormány számára is világosan körvonalazta feltételeit: 1. a kormány bátorítsa a bankalapítást azzal, hogy üzleteket és pozíciót nyújt számára, egy átlagos bankintézet fölé helyezve azt, 2. kezeire bízza mindazokat a kölcsönöket, amelyek a valutaszabályozással és minden más pénzügyi művelettel kapcsolatosak, amelyekhez külföldi tőke segítsége szükséges, 3. kielégítő megoldást kell találni a Bank helyi irányítására úgy, hogy ottani bankárokat (pl. Sina) vonjanak (olvasszanak) be az új intézetbe.8 Ha nem is mindegyik pont maradéktalan teljesítésével - hiszen az nem egyszerűen csorbította, hanem megdöntötte volna a Rothschildok és a Creditanstalt hegemóniáját az osztrák pénzügyekben — s kevésbé tőkeerős bécsi bankokra támaszkodva a normál kereskedelmi bankoknál jóval tágabb üzletkörrel, a párizsi Crédit Mobilier mintájára kezdhette meg az Anglo-österreichische Bank 1864. január 2-án a működését. Az első nehézséget az alaptőke megszerzése okozta. Nemcsak azért, mert a Rothschildok igyekeztek megnehezíteni a vetélytárs pályakezdését, hanem mert akkoriban elég magasra emelkedtek a kamatlábak a brit szigetországban úgy, hogy az amúgy sem túlzottan jóhírű osztrák értékpapírok nem bírtak elegendő csáberővel. Az aláírásban résztvevő berlini partner Mendelsohn und Co. 1500 db-ot,a párizsi Mallet Frères 1000 részvényt vett át, ám Londonban és Bécsben egyaránt nehezen gyűltek az aláírások.9 A korabeli ausztriai törvények szerint egy társaság csak akkor indíthatta meg működését, ha alaptőkéjének 30 %-át befizették. Az 1862-es angol társulati törvény értelmében viszont az alapokmányon 7 aláírás (befizetés nélkül!) összegyűjtése után a vállalat megkezdhette ténykedését, ami nyilván nem fékezte a hatvanas évek alapításainak lendületét. 1 0 A két financiális központ eltérő klímáját jól jellemzi, hogy az osztrák banktörténetírás doyenje utólag is elsősorban azt látja kiemelendőnek, hogy az Angolbanknál „a viszonylag csekély tőkebázisra rendkívül széles üzletkör"1 1 épült. Egy crédit-mobilier típusú intézménynél az üzlet végképp nem épülhet az alaptőkére. 1864. március 1-től a bank már kamatozó pénztárjegyeket bocsátott ki, májustól megnyitotta Giro (átírási) üzletét, szeptembertől pedig már értékpapírokra is adott előleget. Az államkölcsönben való részvétele mellett azonban legaktívabb a birodalom vasúthálózatának kiépítésében volt.12 Nyilván a Lemberg-Czernowitz vasúttal kapcsolatos, hogy egyetlen fiókját 1865-ben szintén Lembergben állította fel. 1 Roger Fulford: Glyn's 1753-1953. London. 1953. 160. 8 Madame de Bury-hoz 1863. jan. 11. Williams and Glyn's Bank Archive London. G. G. Glyn. Private letter book. Az osztrák kormányhoz közvetítő ügynök igazi neve Arthur Dudley 1. T. Frank: The Britsh Image of Hungary 1865/70 Bp. 1976. 275. 9 P. L. Cottrel: London Financiers and Austria 1863-1875; the Anglo-Austrian Bank. Business History 1969. 113. 1 °Uo. 108. "£. März: österreichische Industrie- und Bankpolitik in der Zeit Franz Josephs I. Wien-Frankfurt-Zürich 1968. 125. 12Carl Morawitz: 50 Jahre Geschichte einer Wiener Bank. é. η. 12. sköv.
