Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Kövér György: A brit tökepiac és Magyarország: az Angol-Magyar Bank 1868-1879 486
A BRIT TÖKEPIAC ÉS MAGYARORSZÁG 489 Amikor 1867-ben az Angol-magyar bank alapítását tervbe vették, a körülmények kedvezőbbnek tűntek. Egyrészt — bár a vállalkozási kedv nyilván mérséklődött — az 1866-os krach következtében igen alacsonyak lettek a kamatlábak a szigetországban.13 Másfelől az osztrák pénzügyi politika Königgrátz miatt kénytelen volt felhagyni a pénzszűke megteremtésének kísérletével (1862 végén a bankjegyforgalom még 427 millió frt-ra rúgott, ami 1866 végére 284 millióra apadt), s az államjegyek kibocsátása (1866 végén már 224 millió) újból pénzbőséget idézett elő.14 Ráadásul 1866-tal jó termésű évek sora vette kezdetét, ami nemcsak az internacionális bankok üzleti koncepciója szempontjából volt lényeges, hanem azért is, mert 1865 óta — épp S. A. Beaumont közreműködésével -már érvényben volt a legnagyobb kedvezmény elvét magában foglaló angol—osztrák kereskedelmi szerződés.15 Mindez természetesen a hazai kamatláb alászállását is magával hozta. A brit tőkét a Monarchiába tehát egyrészt a csökkenő kamatlábak közötti növekvő különbség vonzotta (részvény esetén persze a kamat az osztalékban öltött testet), másrészt az arany-ezüst reláció várható alakulása, amely 1863—67 között vitathatatlanul az arany javára tolódott el. 1 6 Nem volt tehát túlzás, amikor az Angol—magyar bank alapítói 1 000 000 font sterling vagy 10 000 000 ezüstforint alaptőkét tűztek ki az aláírási felhívásban. Ez az ezüst (és £) bázisú tőke döntő különbség volt az 1867-ben alapított másik (első) magyar crédit-mobilier-hez, a Magyar Általános Hitelbankhoz viszonyítva, ahol az alaptőkét osztrák értékű papírforintban számították. Csak emlékeztetünk rá, hogy korszakunkban ún. párhuzamos valutarendszer létezett a Monarchiában, ahol a jegybank nem volt köteles osztrák értékre szóló bankjegyeit ezüstforintra váltani, így a papírforint árfolyama „független volt az ezüst törvényes értékétől".1 7 Nyilvános aláírásra a részvényeknek csak 30%-át (15 000 db-ot az 50 000-ből) bocsátották, a többi a nyilvánosság kizárásával, magánúton talált előzetesen gazdára. A részvények elhelyezése az egyik legbizalmasabb művelet a gründolásban, így ismereteink is elég hézagosak az alapításkori részvénymegoszlásokról. Amit biztosan 13 P. L. Cottrel: British Overseas Invesment in the Nineteenth Century 1975. 36. 14 Vargha Gyula: A magyar hitelügy és hitelintézetek története 1896. 280-281. 15 Frank Tibor: A magyar agrárexport kérdése az 1860-as évek angol-osztrák kereskedelmi tárgyalásain. Agrártörténeti Szemle 1975/3-4 (477-486). 16 A jegybankok átlagos kamatlábának alakulása: Anglia bankja Osztrák Nemzeti Bank 1861-65 4,9 5,11 1866-70 3,62 4,54 L. A valuta-ügyre vonatkozó statisztikai adatok. Kiadja a M. kir. P.M. Bp. 1891. 49. Az arany és ezüst relációja: 1863 és 1864: 15.36 1865 15.44 1866 15.41 1867 : 15.57 (Az arány 1867 és 1871 között viszonylag állandónak tekinthető'.) 1. Fellner F.: A valuta rendezése Magyarországon. Bp. 1911. I. melléklet. A kérdésről 1. még P. L. Cottrel: London, Paris and Silver 1848-1867. in. Business, Banking and Urban History Ed. A. Slaven és D. H. Aldcroft Edinburgh 1982. (129-146). 11Jankovich Béla: Agio és áralakulás az Osztrák-Magyar Monarchiáabn 1867—97-ig. Közgazdasági Szemle 1899.463.
