Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Kövér György: A brit tökepiac és Magyarország: az Angol-Magyar Bank 1868-1879 486
A BRIT TÖKEPIAC ÉS MAGYARORSZÁG 487 és Kereskedelmi minisztérium államtitkára (1867-73); Hajós József (1819—1888) a Pesti Hazai Első Takarékpénztár igazgatója (1856—), majd elnöke (1876—83) az OMGE alapító tagja és másodalelnöke (1870-76); Rósa Lajos (1807—1891) a budapesti kereskedelmi és iparkamara titkára, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósági tagja (1857—78), majd alelnöke (1878-82), ill. elnöke (1882—91). A névsor végén három, bejegyzett céggel bíró kereskedő sorakozik: Schosberger Zsigmond (1827-1900) nagykereskedő, az újpesti olajgyár tulajdonosa, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósági tagja (1868—1876); Vet se y Sándor szövetárukereskedő, az Osztrák Nemzeti Bank pesti fiókja és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósági tagja (1863—76); valamint Wahrmann Mór (1831 — 1892) nagykereskedő, bank- és pénzváltóüzlet-tulajdonos, Lipótváros parlamenti képviselője.3 Az igazgatóság összetétele valószínűleg akkor is eléggé reprezentatív marad, ha nem soroljuk föl a résztvevők egyéb pozícióit. Sőt, mármár túlságosan is hivalkodó a lista. Ezt az indokolja, hogy — mint a részvényaláírási felhívásból kiderül — eredetileg az Angol—osztrák bank egy filiálét tervezett Pesten alapítani, ám „különböző meggondolásokból és a magyar kormány kérésére egy külön nemzeti intézményt" (Kiemelés — K. Gy.) részesítettek előnyben. A prospektus a magyar agrártermékek bőségét emeli ki (gabona és liszt, bor, kender, élelmi cikkek, gyapjú, fa, dohány stb.), amely „egy igen nagy exportkereskedelem számára nyújt teret, s főként a vasutak befejezése szükséges ahhoz, hogy meggyorsítsák és olcsóbbá tegyék a szállítást". Másfelől a kormány liberális politikája növekvő bevitelt biztosít — hangoztatják.4 Az alapítókat tehát egyrészt az Angol-osztrák bank mögött, ill. a magyar kormány által is támogatott pesti tőkepénzesek között kell keresnünk. Mivel az alapítók listáját nem sikerült megtalálnunk, ezért többirányú közelítéssel, közvetett módon próbáljuk a bank tőkéjének eredetét levezetni. Az Angol-osztrák bank egyike volt a hatvanas években növekvő számban alakuló internacionális bankoknak. Az Anglo-európai bankok mellett feltűntek a Franco-, sőt az Austro-összetételek is. Nem szorították ki a kozmopolita kereskedő-bankárdinasztiákat a nemzetközi porondról, ám azok üzlete „mindinkább financiálissá és mind kevésbé merkantillá" vált.5 A részvénytársasági alapon szerveződő nemzetközi nagybankok fő funkciója az ún. elfogadványi hitel (acceptance business) lett, ahol az adós a hitelt nyújtó bankra intézvényezte a váltót, amelyet a bank elfogadóként írt alá. Angliában ezek a műveletek úgyszólván mindig megfelelő árufedezettel bírtak, a nyújtott hitel tehát „forgalmi hitel" volt.6 Az Angol-osztrák bank alapítástörténete a hatvanas évek elejére nyúlt vissza, amikor az osztrák kormány állandó pénzzavarában újabb kölcsönökért a Baringokkal együttműködő rangos londoni bankházat, a Glyn, Mills and Co.-t környékezte meg. Az egyébként konzervatív Baringok együttműködését elnyerni próbáló George Grenfell Glyn (a 3 Éberre, Festre, Rósára 1. Szinnyei: Magyar írók élete és munkái II. k. 1165-68, III. 439-441, XI. 1065. Hajósra Révai Nagy Lexicon IX. 357, valamint A Pesti Hazai Első Takarékpénztár 100 éves története I. k. 34-39, ill. Rósára még: Szávay: A magyar kamarai intézmény és a budapesti kamara története Bp. 1927. 196. 4Guildhall Library, London (G. L.) Loan and Company Prospectuses 1824-1880 St 405-07. 5A. S. J. Baster: The International Banks. 1935. 3. 6Szász Antal: A magyarországi tőkés bankok üzleti politikája és technikája Bp. 1961. 294-295.
