Századok – 1984
KÖZLEMÉNYEK - Lugosi Győző: Benyovszky Móric Madagaszkáron - "Autolegenda" és valóság 361
382 LUGOSIGYÖZÖ Ι kére,6 7 ahol ő is kikötött, és ahol megtudta, hogy fivére a Mananzari-nál van. Egy Geofarere nevű embert küldött utána néhány szolgájával, hogy tudassa vele érkezését, és hogy bizonyságot tegyen: nem azért eredt a nyomába, hogy elveszejtse, hanem ellenkezőleg, hogy visszatérésre bírja, és jö szándékáról biztosítsa. Geofarere a folyó partján keresztényeket pillantott meg, akik ingüket mosták; kikötött náluk, és Racoube-ról, valamint társairól kérdezte őket. Válaszuk az volt, hogy azok messzire vannak, mindannyian a sziget belseje felé, a hegyek irányába mentek... Geofarere visszatért Rahadzihoz, és elmondta, hogy öccse a sziget belsejébe ment. Rahadzi ekkor úgy döntött, hogy mivel ilyen messzire követte testvérét a tengeren, nem kötelessége többé, hogy tovább menjen utána. Letelepedett Lamanouffi-ban, megházasodott a tartomány egyik nagyurának a leányával, akitől gyermekei születtek. Még azt is megérte, hogy gyermekeinek szülessenek gyermekei, azután egy új hajót építtetett — avagy a magáét javíttatta meg, amelyet megőrzött —, száz emberrel hajóra szállt, hogy visszatérjen hazájába, Mangaroroba. Rahadzi-tól származnak mindazok a fehérek, akik zafferamini-knak nevezik magukat és az ambohitsmene-oknál, az antaverre-oknál, valamint a matatane-oknál élnek.68 Racoube, követve a Mananzari folyót, fölment egészen Hombes-ig, onnan Sandranhante-ba, onnan Mananboudrou-ba, onnan Sahafine-ba, onnan Somenga-ba, onnan az Anachimoussi-beliekhez, onnan pedig Azoringhets-ba. Itt feleségül vette az ország királyának leányát. Ebben az időben Madagaszkár földjének legnagyobb részén egyetlen teljhatalmú király volt az úr, aki minden tartománya élére nagyurakat állított kormányzónak. Racoube feleségül vette tehát a király leányát, aki nagyon szerette őt, annyira, hogy figyelmeztette apjának gonosz szándékára: aranyának és vagyonának megkaparintásáért meg akarja öletni. Racoube parancsot adott embereinek és rabszolgáinak, akik négyszáz ökröt őriztek, hogy szoktassák hozzá az ökröket a teherhordásra; így is tettek. És amikor alkalmasak voltak már a szállításra, Racoube imájában arra kérte Istent, hogy bocsásson álmot apósa szemére három napon át; mások azt mondják, hogy valamilyen altatószert adott be neki. Amikor ez bekövetkezett, asszonyával és embereivel sietve eltávozott a sziget déli részére, és néhány nap múlva Bohits Anrian-hoz érkezett, ahol meghalt. Ennek az Azoringhets nevű királynak több gyermeke volt, akik súlyos háborúkat viseltek egymás ellen.] Ce roi, nommé Azoringhets eut plusieurs enfants qui eurent de grandes guerres les uns contre les autres], és ezért útjuk elvált, a tartományok pedig ennek nyomán kormányzóikat uruknak választották. Racoube-nak volt egy fia, akit Masszoumare-nak hívtak; ennek a fia egy Dian Alivé nevű volt, Dian Alivé-nak fiát Rahomado-nak hívták, Rahomado fia Dian Bahoac Ragomma volt, Ragomma-é Dian Savatto, Savatto-é Dian Pangharen, Pangharen-é Dian Boamasse, Boamasse-é Dian Pangarzaffe, Pangarzaffe-é Dian Bohits, Bohits-é Dian Missaran, Missaran-é Dian Ravaha, Ravaha-é Dian Nong, Nong-é Dian Arrive, Arrive-naK négy fia volt [Arrive eut quatre fils], Dian Raval, Dian Massinpele, Dian Bevoulle és Dian Tsiamban, aki Dian Ramach apja volt; Dian Raval fia Dian Sirava volt, aki apja volt Dian Tserongh-nak; Dian Massinpele fia Dian Manghalle volt, aki Dian Tsissei-nek volt apja, valamint egy másik fiúnak, Dian Marval-nak, aki Dian 6 "A korabeli térképek ábrázolásában az Antavarfrjes és az Ambohitsmenes területmegjelölés egyaránt nagyjából a Mananjary-tól a Mangoro folyóig terjedő partvidéket foglalta magában; az utóbbi a sziklás hegyvonulathoz közelebb eső, belső, az előbbi pedig a közvetlen partmenti térséget jelölte. 6 8 Vagyis a későbbi elnevezés szerinti antambahoaka törzs zafi-raminia csoportjai
