Századok – 1984
KÖZLEMÉNYEK - Lugosi Győző: Benyovszky Móric Madagaszkáron - "Autolegenda" és valóság 361
380 L.UGOSI GYÖZÖ művelik, és noha az efféle embereket mindenütt jó szívvel fogadják, a fiatal fiúk és lányok lelkesülten hallgatják őket, s megpróbálják táncaikat és dalaikat utánozni..., mindazonáltal alávalóknak mondatnak, és magukat nem merészelnek másokhoz hasonlítani. A hatalmasok azonban szeretik és védelmükbe veszik őket, mert örömüket lelik bennük, és mert ezek dicséretüket zengik, és magasztalásukra helyben rögtönöznek dalokat..." Ezzel szemben: „A herravou-játékosok száma messze nem éri el a komédiásokét vagy a táncosokét; ezek nem mondanak semmi olyasmit, ami ne lenne egészen komoly, elbeszéléseikben sok a közmondás és sok hasonlatosság fordul elő. ők azok, akik az ősök nevezetes tetteit, valamint a legkomolyabb történeteket előadják."64 Benyovszky félsoros (!) „egyszerűsítése" ugyanakkor így hangzik: „A herovitzok komédiások és táncosok."6 5 Térjünk most rá a már említett eredetmondára. Minthogy a legnyilvánvalóbban itt érhető tetten az a tény, hogy Benyovszky Flacourt-t plagizálta, ugyanakkor a két változat között számos olyan természetű eltérés is fellelhető, amely feltétlenül magyarázatot igényel, elkerülhetetlen a két szöveg többé-kevésbé teljes közlése.6 6 Vegyük először az eredeti szöveget, Flacourt munkájának szóban forgó szakaszát: „Egyesek azt mondják, hogy a rohandrian-ok zafferahiminá-nak nevezik magukat, Mohamed anyjának neve után, akit Iminá-nak hívtak; mások, hogy a nevük Zafferamini, vagyis Ramini ágazata, akit ősüknek mondanak; vagy Rahiminá-é, aki Rahourod — Rahazi és Racouvatsi atyjának — felesége volt. Eképpen szólnak erről, amint azt énnekem egy Andian Manhere nevezetű személy maga előadta. Abban az időben, amikor Mohamed Mekkában élt és lakott, Isten Ramini-t a Vörös-tenger partjára küldte, Mekka városának közelébe, ahol az — mintha csak hajótörésből menekült volna meg — kiúszott a tengerből. Ez a Ramini nagy próféta volt [ce Ramini était grand prophète], aki nem Ádámtól származott, mint a többi ember; Isten a tenger színén teremtette, vagy úgy, hogy az égből és a csillagokból hozta le, vagy pedig olyanképpen, hogy a tenger tajtékából alkotta meg. Ramini, amint partot ért, Mekkába ment, hogy Mohamedet felkeresse; elmondta neki származását, aminek hallatán Mohamed elcsodálkozott, és méltó vendéglátásban részesítette. Ám amikor az étkekelfogyasztására került sor, Ramini nem volt hajlandó olyan ökörnek a húsából fogyasztani, amelynek nem ő maga vágta el a torkát [il ne voulut point manger de viande qu'il n'eût couppé la gorge lui-même au boeuf], és ez Mohamed környezetéből rosszallást váltott ki, sőt, meg is akarták ölni, mondván, hogy megszégyenítette prófétájukat. Mohamed azonban ezt elhárította és megengedte neki, hogy maga vágja át a torkát azoknak az állatoknak, amelyeknek húsából eszik, és egy idő elteltével hozzá adta feleségül egyik leányát, akit Rafateme-nek hívtak. Ramini feleségével egy keleten fekvő vidékre távozott, amelynek a neve Mangadsini vagy Mangarore volt, és ott élte le nagy úrként élete hátralévő napjait. 64 Uo. 76. 6 5 Les Mémoires et Voyages ... I. m 383. *6 L. Histoire de la Grande Isle de Madagascar ... I. m. 48-53. és Les Mémoires et Voyages. . . I. m. 383-387. A szövegegyezéseket (csak a legszembeötlőbbeket) kiemelve közöljük és megadjuk [ l-ben az eredeti francia textust is. A nevek ortográfiáját minden esetben meghagytuk, akkor is, ha az eredeti szövegekben többféle alakban is szerepelnek egyes nevek, pl. „Mangadsini" és „Manganadsimi", „Dian Tserongh" és „Dian Tseronh" (Flacourt), illetve „Safécanimanbou"és „SaféCanamanbou" (Benyovszky).
