Századok – 1984
KÖZLEMÉNYEK - Lugosi Győző: Benyovszky Móric Madagaszkáron - "Autolegenda" és valóság 361
BENYOVSZKY MÓRIC ÉLETÚTJÁRÓL 379 Flacourt híradásának - ezúttal kritikátlan — átvételéből származik Benyovszky felosztása a Madagaszkár népességét alkotó három „faj"-ról: Benyovszky: „Vakmerő vállalkozás lenne, ha meg akarnánk állapítani e nemzet eredetét; ám annyi bizonyos, hogy három különböző fajból áll, amelyek évszázadokon keresztül kasztokat hoztak létre, melyeknek változatossága végtelen. Az első a Safé Ibrahim-é vagy Ábrahám leszármazottaié; ezek azonban semmiféle emléket nem őriznek a judaizmusról, kivéve a körülmetélést és néhány nevet, mint Izsák, Ruben, Jákob stb. Ez a faj napbarnított. A második a Safé Ramini-é. Erre vonatkozólag az ombiasse-ok közt található néhány könyv megjegyzi, hogy csak hat évszázada érkezett Madagaszkárra. Minthogy pedig ez az egyetlen, melyről adatokat találtam, szándékomban áll róla rövid vázlatot közrebocsátani, úgy, ahogyan azt a bennszülöttek továbbadják. Ami a harmadikat, a Safé Canamanbou-t (sic!) illeti, ez arab, amely Etiópia partjairól érkezett, és a legfiatalabb; ennek megfelelően nem is élvez semmiféle hatalmat és hitelt, és csak írástudói, történetírói, költői stb. megbízásokat bíznak rá."62 Flacourt: „Akikről azt gondolom, hogy elsőnek jöttek ide, ezek a zafehibrahim-ok, avagy Ábrahám ágazata .. . Megőrizték Mózes, Izsák, József, Jákob és Noé nevét. Néhányan közülük talán Etiópia partjairól érkeztek; a zaferamini-knak nevezett fehérek azonban öt évszázada jöttek ide. Es a Matatenes vidékének zafecasimanbou-i, akik írástudók, csak százötven éve jöttek."63 Mondanunk sem kell, hogy az itt bővebb Benyovszky-szöveg is Flacourt-tól veszi adatait, más helyekről iktat ide néhány mondatot. Az idézett Benyovszky-féle szövegrészben az a kitétel, miszerint az e szakasz után következő zafi-raminia eredetmondát úgy szándékozik közreadni, „ahogyan azt a bennszülöttek továbbadják", arra mutat: Benyovszky szándékosan el akarta hitetni, hogy saját maga által gyűjtött információkat tett közzé. A „Madagaszkár művészetei és mesterségei" [Les Arts et Métiers de Madagascar] c. szakaszban Benyovszky egy-két soros kivonatot ad Flacourt igen részletes leírásából — annak címe: „Művészetek és munkamódok" [Arts et exercices de travail] —, amelyben a francia szerző az antanosy-knál megfigyelt különböző mesterségek - kézművesszakmák, énekesek, regélők, varázslók stb. — jellegzetességeit, szerepét ismerteti. A gróf „tömörítése" egyes esetekben nemcsak lehangolóan szűkszavú, de megtévesztő is. Flacourt például kategorikusan megkülönbözteti egymástól az egyszerű szórakoztatást művelő specialisták (énekesek, táncosok, csepűrágók) társadalmi helyzetét a hivatalos hagyományőrzőkétől: „A komédiások, akik az ompissa nevet viselik, a táncosok vagy ompandihi-k, az énekesek vagy ompibabou-k... tartományról tartományra járnak, hogy a hatalmasok időtöltését szolgálják. Ezek nem ültetnek rizst, a földet nem ördögnek szánt áldozat, amint hiszik. Ez a szokásuk a régmúlt idó'kből származik, és senki sem tudta énnekem azt megmondani, mi az igazi magyarázata." Les Mémoires et Voyages. . . I. m. 378. A Jókai-fordításban az utolsó mellékmondat kevésbé személyes: és senki se tudja megmondani...,, Jókai M.: i. m. II. k. 412. E. de Flacourt-nál ez áll: „Úgy hiszik, hogy létezik ördög. .., hogy Isten alkotott mindent, ami jó, és nem teremtett semmilyen rosszat, hogy ő ad életet az embereknek és minden teremtménynek ... és el is veszi tőlük, amikor jónak látja; hogy az ördög a teremtője minden rossznak, ő az, aki a gonosz lényeket, a betegségeket, és minden nyomorúságot, ami a földön csak található, reánk bocsát, hogy ő áll a viszályok, a lopások és a gyilkosságok mögött, és minden bajnak ő a szerzője. Ezért félik őt és áldoznak neki. Áldozataik közül... az első darabot neki ajánlják, mielőtt Istennek áldoznának." Histoire de la Grande Isle de Madagascar ... I. m. 54. 6 2 Les Mémoires et Voyages ... I. m. 383. 6 3 Histoire de la Grande Isle de Madagascar ... I. m. 3. lapszámozás nélküli oldal.
