Századok – 1984
KÖZLEMÉNYEK - Lugosi Győző: Benyovszky Móric Madagaszkáron - "Autolegenda" és valóság 361
376 L.UGOSI GYÖZÖ telepen lábadozott, a gazdasági iratok, valamint a raktárak teljes rendetlenségben voltak találhatók. A revizorok — noha a kiábrándító tapasztalatok ellenére némi elismerést nyilvánítottak Benyovszky személyes helytállása iránt az embertelen körülmények között - így összegezték vizsgálatuk eredményét: „Miután mindent hidegvérrel megvizsgáltunk, okkal kiáltunk fel: Minő állapotok! Minő nyomor! Micsoda ügykezelés! Micsoda rémlátomás! Ma meggyőződhettünk róla és minden ezt támasztja alá, hogy a kormányzat soha nem tartatott még akkora tévedésben, mint amilyenben jelenleg, azóta, hogy de Benyovszky úr saját dolgairól számot ad."5 3 Úgy gondoljuk, ennyi elegendő is arra vonatkozóan, mennyire volt sikeres „gyarmatosító" vagy éppen „szabadságharcos" Benyovszky gróf Madagaszkáron. Az utóbbi ugyanazért nem lehetett, amiért az előbbi sem: működése időszakában (ész helyszínén) a francia gyarmati-kereskedelmi aktivitás a zérópont felé tendált; a keleti parti malgasok fő gondja korántsem a behatolási szándékok megakadályozása volt, hanem pontosan az ellenkezője: az, hogy a számukra is előnyös és már megszokott „francia kapcsolat" pangott. Benyovszky madagaszkári leírásának tudományos értékéről Azt mondtuk: a zafi-raminia-k Benyovszky korában nem ott éltek, ahol a gróf tevékenykedett, s ahol megtalálni vélte őket. De hát az emlékiratok „Függeléke" viszonylag bő leírást ad társadalmi stratifikációjukról, szokásaikról, a fellelhető mesterségekről, sőt közli eredetmondájukat is... Tanulmányozzuk hát át először is a „Függelék"-nek a rendhierarchiáról szóló szakaszát. Az itt felsorolt rendmegjelöléseket Benyovszky a memoár főszövegében a szerepeltetett malgas személyek nevéhez fűzi — legalábbis az emlékiratok végén, amikor ampansacabé-nak (királynak) való megválasztása történetét adja elő, és közli az állítólagos esküszöveg „aláíróit". „Az ország kormányzatát képező királyok és rendek elkülönítése" [Distinction des Rois, et des Ordres formant le Gouvernement du Pays] c. rész szerint a következő hierarchia alapján csoportosult a „madagaszkári lakosság" [les Madagasses] ampansacabé (uralkodó) [souverain] - rohandrian-ok (fejedelmek) [princes] - voadziri-k(több falu által alkotott kerületek urai) [seigneur d'un compté, composé de plusieurs villages] — lohavohite-k (falufőnökök) [chefs de village] - ondzatsi-k (szabad madagasszok) [Madagasses libres] - ombiasse4c (tanult emberek) [gens savants] - ampouria-k (rabszolgák) [esclaves].54 A főszövegben, a „királyválasztásról" szóló oldalakon szerepel még az anacandrian kategória is, amelyet Benyovszky közvetlenül nem definiál, ám következetesen a rohandrian-ok után (a voadziri-k elé) helyez. Megtalálható még két helyütt a philoubey terminus is, a lohavohite-k és az ondzatsi-k között, illetve Hiavi és Lambouin neve mellett, király [rois] jelentésben a rohandrianabé kifejezés is. A kérdés most már az, mennyire támaszkodott Benyovszky saját megfigyeléseire, tapasztalataira a rang- vagy rendhierarchia megállapításánál, vagy - ami nagyjából ugyanennek a kérdésnek felel meg —: hihető-e a felsorolás a gróf szerint reá fölesküdött malgas 5 3 Uo. 145. 5 4 Les Mémoires et Voyages ... I. m. 379-381.
