Századok – 1984
KÖZLEMÉNYEK - Mészáros István: Az esztergomi középkori Collegium Christi 342
A KÖZÉP-KORI COLLEGIUM CHRISTI 351 felül marad, ennek a kollégiumnak adandó, azt nem hagyományozhatja át halálakor, hanem mindene a kollégiumé lesz", tehát semmit se örökíthet át belőle senkinek, még rokonainak sem. Budai János kezdeményezésére a káptalan igen tudatosan szervezte meg a kollégium gazdasági alapját, vezetését, illetve céljainak minél tökéletesebb megvalósítását: a szegény iskolások egyetemre juttatását. A kollégium prezidense, elöljárója az alapító lett, majd pedig úgy szabályozták a kollégium vezetésének rendjét, hogy új prezidenssé — egyben az új barsi főesperes-kanonokká - csak olyan jelöltet nevezhetett ki az érsek, aki egykor a Collegium Christi növendéke volt, annak költségén szerzett egyetemi végzettséget, „természetesen az idősebbek és a méltóbbak közül" — teszi hozzá a jegyzőkönyv. A prezidens választotta ki a Krisztus-kollégium növendékeit - a Várhegyen levő kollégiumi épület lakóit -, akik azután, itteni felkészülésüket befejezve, egyetemi tanulmányokra indultak. De kiköti a szabály: „Ha ezek a növendékek azután jövedelmezőbb álláshoz jutnak, kötelesek visszafizetni a Krisztus-kollégiumnak az összes költséget, amelyet az taníttatásukra fordított; egyébként mentesek a visszafizetéstől." Az intézmény ily módon is gyarapított javaiból kellett az egyetemre küldött diákok tanulmányainak, illetőleg „magának a kollégiumnak", tehát az esztergomi kollégiumi házban a magasabb tanulmányokra még csak készülő tanulók megélhetésének költségeit fedezni.2 9 Az új intézmény súlyát jelzi, hogy Budai János kérésére maga a pápa, IX. Bonifác erősítette meg az alapítást.1 0 Az 1399. április 28-án kelt pápai okiratban is világos és egyértelmű a fogalmazás: azoknak a szegény diákoknak a kollégiuma az esztergomi Collegium Christi, akik (nyilván e kollégiumbeli előkészület után) egyetemi tanulmányokat kötelesek végezni. Ε célból bármelyik egyetem szóba jöhet, bármelyik egyetemi fakultás választható (de természetszerűleg a helyi egyházmegyei igényeknek és szükségleteknek megfelelően). Az 1397-es vizitációs jegyzőkönyv szövegében feltűnik egy mondat: „maga a Collegium Christi reformra szorul". Vajon miért s milyen korszerűsítést igényelt az alig néhány évvel korábban alapított s még újnak számító intézmény? Talán megkockáztatható a következő feltevés. Az 1397-es szöveg szerint a prezidens külföldi tanulmányokra küldi a kollégium növendékeit; az 1399-es pápai irat bárhol levő egyetemről beszél ezzel kapcsolatban. Ε fogalmazásbeli eltérés mögött valószínűleg az rejlik, hogy 1397-re már megerősödött az 1395-ben alapított óbudai egyetem, s a régihez képest új helyzet keletkezett: nem feltétlenül kellett már külföldre menniük azoknak a fiataloknak, akik egyetemi tanulmányokat kívántak végezni, hiszen Óbudán mind a négy egyetemi fakultáson folyt az oktatás.11 (E lehetőséggel nem áll szemben az a tény, hogy az 1400-as évek elején az óbudai egyetem szüneteltette működését, s csak 1410-ben nyitotta meg újra kapuit.) 2 9 A jegyzőkönyv szövege világosan és egyértelműen jelzi ezt a kettősséget: „talibus et Collegio ipso" vagyis „azoknak" (ti. akik már az egyetemen tanulnak) „és magának a kollégiumnak" (tehát az esztergomi kollégiumi házban felkészülőknek) kell a Collegium Christi jövedelmét nyújtani. 30 Az oklevél közölve: Monumenta Vaticana históriám Hungáriám illustrantia. Bp. 1885-1891. Series I. torn. IV. 119. 31 Az óbudai egyetemről: Székely György: A pécsi és az óbudai egyetemalapítások helye a közép-európai egyetemalapítási hullámokban. , A 600 éves jogi felsőoktatás történetéből" c. kötetben. Pécs 1968. 117-192.; Domonkos l.ászló: Az óbudai egyetem. Vigília 1975. 680-687. 6 Századok 84/2
