Századok – 1984
KÖZLEMÉNYEK - Mészáros István: Az esztergomi középkori Collegium Christi 342
352 MÉSZÁROS ISTVÁN Az viszont - a rendelkezésünkre álló adatok alapján - nem valószínűsíthető, hogy kezdetben a Krisztus-kollégium növendékeit kizárólag a prágai egyetem jogi fakultására irányította az alapító, s ezen változtatott volna az 1399-es pápai bulla.3 2 Az 1399-i pápai megerősítés újra leszögezi, hogy a kollégium prezidense csakis a kollégium volt növendéke lehet, de hozzáteszi (ami az 1397-es jegyzőkönyveben kifejezetten nem szerepelt): olyan volt növendék lehet az új prezidens, aki valamelyik egyetem teológiai, jogi vagy orvosi fakultásán, ületőleg ars-fakultásán valamilyen fokozatot szerzett. Tehát a növendékek útja nyitva állt bármelyik egyetemi fakultás felé. (Ujabb adalék a „valódi" kollégium létéhez: a Collegium Christi költségén tanuló egy-egy óbudai, prágai és bécsi hallgató „együttesét" ekkor senki sehol nem nevezte kollégiumnak. Ugyanakkor az idevonatkozó oklevelek mindig nyomatékosan jelzik, hogy a Krisztus-kollégium Esztergomban, „in ecclesia Strigoniensi" van.) 1484-ben VIII. Ince pápa ismét megerősítette a kollégium addigi rendjét és szabályait, magát az oklevélszöveget azonban nem ismerjük.3 3 Vajon milyen növendék-létszámot takar az esztergomi bentlakó diákoknak 1492-ben a pápához intézett levelének ez a mondata: ,.mi, mindnyájan, az esztergomi egyház Krisztus-kollégiumának szegény diákjai"? A kollégium növendékei ekkor valamiféle jogsérelmük orvoslása ügyében kérték a pápa segítségét.3 4 Ránk maradt VIII. Ince pápa 1484-ben kiadott - imént említett - bullájáról 1509-ben Esztergomban készült másolatának hitelesítő kísérő okirata.3 " Az átírás, a megújítás ténye jelzi a kollégiumnak a 16. században is folyamatosan tartó életét. Ha az alapszabályokat pontosan megtartották a másfél évszázad alatt, akkor a barsi főesperesek mindig az egykori növendékek közül kerültek ki. Úgy, ahogy ezt a Pestről származó Gergely prezidens esetében biztosan tudjuk. Ö íratta át 1509-ben a fentebb említett pápai iratot „pro persona Collegii Christi", a kollégium képviseletében. Megnevezése és címe ekkor a következő volt: „Gregorius de Pesth in decretis licenciatus et canonicus jamfate Ecclesie Strigon., allumpnus Collegij xpi pauperum scolarium nuncupate Strigonij fundati." Pesti Gergely tehát 1509-ben - nyilván korábbi egyetemi tanulmányok után — a jogtudományok licentiátusa és esztergomi kanonok (de nem barsi főesperes), Talán nem volt ekkor betöltve a barsi főesperesi tisztség, ezért járt el ő a Krisztus-kollégium ügyében? Az biztosra vehető, hogy nem 1509-ben volt a Collegium Christi növendéke: ekkor már kanonoki stallummal rendelkezett, s túl volt - éppen a Collegium Christi "Barta István említi, hogy Budai Jánosban bizonyára prágai egyetemi tanulmányainak hatására érlelődött meg az esztergomi kollégium alapításának terve (Középkorvégi szellemi művelődésünk és a külföldi egyetemek. Regnum 1937. 109.). Ez nem valószínű, mivel nincs tudomásunk arról, hogy Prágában az esztergomi Collegium Christi-hez hasonló célkitűzésű intézmény létezett volna. Párizsban viszont működött a „domus Allmannorum pauperum scholarium" a 14. század közepétől kezdve (Székely i. m. 60.). Tudjuk, hogy a párizsi magyar egyetemisták a középkorban a németek nációjába tartoztak. 33 L. a 35. sz. lábjegyzetet. 3 4 Az oklevél e mondatát idézi Beke Antal: A magyar egyház XV. századi életéből. Történelmi Tár, 1900. 15. - Az oklevél ma a következő jelzet alatt található: Archivio Segreto Vaticano, Reg. Suppl. 959. fol. 287. 35 Egy Bakócz-korabeli „Formulare Ecclesiae Strigoniensis" kötetben. Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár,jelzete:G H V. 3. 190.\Knauz i. m. 349-351.
