Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Erdődy Gábor: Egység vagy szabadság. A német liberálisok dilemmáinak megítélése a Pesti Naplóban 1858-1871 304
336 ERDÖDY GÁBOR A körülmények megváltozása a magyar vonatkozások újjáértékelését is magával hozta, s a szövetségi reformot Magyarország előnyeiért szorgalmazó megközelítést az összmonarchiai érdeket felvállaló szemlélet váltotta fel. „A három százados küzdelem után Ausztria romokban fekszik, s nincs akadály, hogy helyét, mely üresen maradt, mi töltsük be" - állapítja meg az új birodalom természetes központját — Fáikhoz, Tanárkyhoz. Fáy Bélához és sokakhoz hasonlóan - Magyarországban kereső Eötvös.106 A jövő szempontjából az egyik legkritikusabb kérdésnek Ausztria és az új Németország kapcsolata ígérkezett. A Pesti Napló ban megjelent írások az osztrák liberálisok álláspontjával /: „mi ausztriai németek ... ragaszkodunk a német néppel fennálló szövetségünkhöz, és hangsúlyozzuk, ez a szövetség fenntartható és ápolható anélkül, hogy akár a németek egységtörekvéseit zavarnánk, akár hűtlenek lennénk Ausztriával szembeni kötelességünkhöz";107 / összhangban Ausztria számára az egyetlen reális lehetőséget a békés együttműködés feltételeinek megteremtésében jelölték meg.10 8 A francia -porosz háború és a német eg)>ség megteremtése Az 1866 óta levegőben lógó francia-porosz háború kitörését a magyar politikai közvélemény szorongással várta; egy része a revans lehetőségét kereste benne, a többség azonban úgy ítélte meg. hogy Németország ellen Ausztria háborút nem viselhet.10 9 A liberálisok németországi pozícióinak megőrzését és megerősítését magyar érdeknek tekintő Falk a katonai konfliktus kirobbanását mindenképpen kedvezőtlennek tekintette. Már 1867. május 11-én leszögezte, hogy „Poroszországban az igazán szabadelvű párt nem kívánja a háborút", mivel „neki e mellett nincs mit nyernie. Nincs, ha Poroszország megveretik, mert ezzel kérdés alá helyeztetnének a múlt háborúnak még azon eredményei is. melyek a liberálisok által is óhajtott német egységnek is javára válnának. De nekik győzelem esetére sincs mit nyerniök. mert ez csak megszilárdítaná azt a katonai despotizmust, amely már jelenleg is uralkodik. Ha a porosz reakció még Franciaországot is legyőzné, akkor amaz igazán már sehogy sem férne meg bőrében, s ha már eddig is az ún. éjszaki német alkotmány az alkotmányos jogok tetemes részétől fosztaná meg a népet, új győzelem esetén elveszne még az a csekélység is, a mi még fennmaradt." — állapítja meg a korábbi megnyilatkozásoktól eltérően Németország poroszosításának veszélyeit, s a bismarcki politikának a liberális kibontakozást elvből kizáró következményeit felismerő elemzés. Lényegesen derűlátóbban nyilatkozik a várható fejleményekről Eötvös József Andrássy Gyulához írott 1870. augusztus 14-i levelében, hangot adva azon reményének, mely szerint .jelen győzelem nem Poroszországnak, hanem a német népnek győzelme, s mint ilyen meg fogja tenni hatását Poroszországra is, amennyiben a porosz eszme helyébe a német egység eszméjét állítja". A hadjárattól ugyanis azt várja, hogy az a délnémet partikularizmust tovább erősíti, ami Németország föderatív jellegű megszervezését vonja maga után.110 '""PN 1866. szept. 11., 16., aug. 7., 16. 10 Közli Somogyi Éva i. m. 134. ""PN 1867. márc. 24., aug. 8., okt. 12. 10 "Diószegi István: Ausztria-Magyarország és a francia-porosz háború Budapest, 1965. ' ' "Eötvös József: Naplójegyzetek 1870. aug. 6.-1970. nov. 30. /közli Czegle Imrei Történelmi Szemle 1978/2, 1870. aug. 6-i bejegyzés 365.
