Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Fábiánné Kiss Erzsébet: A ”Kossuth bankók" sorsa az osztrák uralom idején 273
280 FÁBIÁNNÉ KISS ICRZSÉBET ellátását sem, s ennek a vonakodásnak tudható be, hogy Windischgrátz a február elejétől szorgalmazott pénzsegélyt még március közepén is kénytelen sürgetni.24 A Finanzministerium vonakodott állami forrásból segítséget nyújtani a kamarai szervnek, mert részben nem volt miből, részben: nem is akart adni. A segítségnyújtás ígérgetése idején „tűzoltás"-módjára banki kölcsönhöz adta hozzájárulását, de végső soron a magyarországi pénztárak helyzetének javítását magyarországi erőkből, a birodalom egyéb részeinek kímélésével szándékozott megoldani. Ebből a törekvésből fakad majd a magyarországi 1848-ban a magyar minisztérium állampénztára és a cég között keletkezett. Almásy M. ua.-nak, 1849. jan. 17. Uo., 269/PAS sz. (85. Ein. sz.) - Windischgrátz általában elfogadta az Almásy által tett javaslatokat, ill. pártolóan továbbította azokat Bécsbe. Valószínűleg e javaslatok eredménye volt az a kb. január végi átutalási utasítás, amellyel a Finanzministerium egyelőre 50 000 frt-ot juttatott előlegképpen (als Vorschuss) a kamarai pénztárnak a budai osztrák bankfióktól. ÖStA, Finanzmm., 3493/FM. sz. 1849. márc. 16-i kimutatás. J4 A főparancsnok febr. 13-i, 726/PAS számú levelében kért először nagyobb értékű dotációt. A hadsereg és a főparancsnokság számára ossz. 4 287 758 frt-ot háromhónapi időre (ebből a főparancsnokság 840 000 frt), a Cameral Verwaltung pénztárai számára pedig ugyancsak egy negyedévre 705 350 frt-ot előlegképpen. Ebből a kamarai főpénztárnak sürgősen szüksége volt (újabb?) 50 000 frt-ra, hogy fizetési kötelezettségeinek pontosan eleget tehessen. ÖStA, Finanzmm., 1849: 2281. FM. sz.; MOL, Filmtár, Rousseau-emlékirat, fol. 29., 303-305., 310. (40. sz. mell.) Windischgrátz átiratának melléklete Almásy M. febr. 12-i jelentése a pénztárak állapotáról, valamint kimutatások a pénztárak készletéről és szükségleteiről. MOL, Filmtár, uo., fol. 306-309., 311-323. - A dotáció sürgetésére vonatkozó későbbi Windischgrátz-át iratok: 1849. márc. 5. - 1028/PAS; márc. 8. - 1085/PAS; márc. 9. -1096/PAS; márc. 13. - 1181/PAS; - ezek szövege, ill. említése: ÖStA, Finanzmm., 1849:3092. FM. sz.; MOL, Filmtár, uo., fol. 353., 355-362. - A Finanzmm. 3092/FM. számú iratát közli: Andics E. i. m. III. köt. 34-37. 347. sz. - A főparancsnok a magyar bányapénztáraknak 1849. febr. 8-án kért anyagi segítséget Krauss minisztertől, támogatva Almásy ezirányú kérvényét. MOL, Absz. kori ltár, Windischgrátz, Általános, 626/PAS sz. (315. Ein. sz.) 1849. febr. 7-8. - Az osztrák pénzügyminisztérium 1849. márc. 16-a körüli összeállítása szerint az osztrák fennhatóság alatt lévő magyar pénzügyi apparátus igen csekély támogatásban részesült; elsősorban a bányák és a királyi haszonvételt jelentő dohányüzlet kapott kisebb-nagyobb összegeket: febr. 8. bányahivatalok 130 000 frt bankátutalás febr. 6. mosott arany beváltás 2 450 frt ezüst-arany Január végén a kamarai pénztár kapta az említett 50 000 frt-ot, és márc. 9-i rendelettel 600 000 frt-ot vehetett fel a budai osztrák bankfiókból. Utóbbit Windischgrátz és Almásy majdhogynem kikényszerítették; a Finanzministerium tk. utólag járult hozzá a pénznek Windischgrátz által márc. 5-én engedélyezett felvételéhez. Ezt az összeget a Cameral Verwaltungnak rögtön vissza kellett fizetni az ígért állami dotációból az osztrák Nemzeti Banknak. (A 600 000 frt-ra 1.: MOL, Filmtár, Rousseau-emlékirat, fol. 345-358.) - A katonaságnak juttatott összegekró'l készített kimutatás szerint a különféle katonai pénztáraknak 1848. november és 1849. március között közel 8 millió frt-ot juttatott az osztrák államigazgatás. (Nem bankkölcsön, hanem költségvetési tétel.) - Krauss miniszter a fenti kimutatást a miniszterelnök részére állíttatta össze, hogy tisztázza magát Windischgrátz vádjaival szemben, miszerint a magyar pénztárak nem kaptak pénzbeli támogatást. 1849. márc. 19. ÖStA, Finanzmm., 1849: 3493. FM. sz. - A magyar pénztárak közül a közalapítványi pénztár rendelkezett a legtöbb osztrák bankjeggyel és ezüstpénzzel. Ez a pénztár a Civil Verwaltung fennhatósága alá tartozott. A pénztár alkalmazottai nem teljesítették a magyar kormány 1848. dec. 31-i felszólítását a pénzkészlet átadására. Ez a pénzmennyiség nem volt nagy, mintegy 240 000 frt értékű, és e pénztárnak is szüksége lett volna kb. 400 000 frt-ra ahhoz, hogy minden kifizetési kötelezettségének eleget tudjon tenni. Windischgrátz Krausshoz, 1849. febr. 13. Uo., 1849: 2281. FM. sz.; MOL, Filmtár, Rousseau-emlékirat, fol. 303-305., 310. (726/PAS.) márc. 14. bányamű, Oravica febr. 7., 17. dohánybeváltás 48 000 frt bankátutalás 300 000 frt bankátutalás
