Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Fábiánné Kiss Erzsébet: A ”Kossuth bankók" sorsa az osztrák uralom idején 273
A ,.KOSSUTH BANKÖK SORSA" AZ OSZTRÁK URALOM IDEJÉN 279 rák 1 és 2 forintosok kicserélésére /osztrák 5 vagy 10 forintosra vagy magyar 2 forintosra/, anélkül azonban, hogy erre a magánforgalmat is felhívta volna. Természetesen, a magánforgalom egy idő után amúgy is igazodott a köz-pénzforgalomhoz. A magyar intézkedés visszatorló jellegű volt az osztrák minisztérium hasonló értelmű, júl. 7-én kelt rendeletére, amellyel az osztrák állami pénztárakat tiltotta el a magyar bankjegyek elfogadásától.1 9 Pénzviszonyok 1848/1849 fordulóján az osztrákok által megszállt területen Az ország egy részét megszálló Windischgrätz a következő pénzfajtákat találta forgalomban Magyarországon: fedezett magyar 1 és 2 forintost, fedezetlen magyar 5 és 100 forintost, 50 és 100 forintos magyar kincstári utalványokat. Ezüstpénz és osztrák bankjegy szinte teljesen hiányzott a mindennapi forgalomból. Az állami pénztárakban — az év első heteiben a katonaiakat is ideértve - elsősorban magyar pénzfajtákban feküdt a pénzkészlet, s ezek a készletek is igen csekély mennyiségűek voltak. A kamarai főpénztárban Budán 1849. jan. 17-én összesen 30 000 frt CM volt található, zömmel magyar bankjegyekben. Csupán 2100 frt-nyi osztrák pénzük volt: 2 db 1000 frt-os, 1 db 100 frt-os.20 A Camera] Verwaltung vezetője, Almásy Móric majdnem egy hónappal későbbi jelentésében arról tájékoztatta a főparancsnokot, hogy az alsómagyarországi bányapénztárak „kínos zavarban" /in peinlicher Verlegenheit/ vannak, mert készletük majdnem kizárólag magyar pénzből áll, s a bányatermékeladásból sem várható más pénz. Ugyanakkor a postahivatalok megtagadják a magyar pénz elfogadását. Almásy ekkor, 1849. febr. 7-én még mindig csak azt a helyzetet regisztrálhatta, hogy „a Magyarországon forgalomban lévő majdnem teljes pénztömeg magyar bankjegyekből áll".21 A pénzkészletek szűkössége az osztrák katonaságra is destruktív hatással volt,2 2 s éppen ezért leginkább e téren igyekezett az osztrák minisztérium konkrét segítséget nyújtani: kb. március elejére kaptak a „gesetzmässige Geldsorten"-ből álló dotációt Bécsből. A dotáció szempontjából a magyar kamarai pénztárak csak másodlagosan jöhettek számításba, vagy még úgy sem. A kamarai főpénztár - miután egyéb pénzszerzési módhoz nem kapott engedélyt — ideiglenes kölcsön felvételéért és dotációért kérvényez Windischgrätzen keresztül a bécsi főhatóságnál. 23 A bécsi minisztérium nem szívesen vállalta a kamarai pénztárak kölcsönnel való 1 'KLÖM, 12. köt. 373. sz. I.; Faragó M. i. m. 112., 123., 125-126. - Mai fogalmainkban nem különböztetjük meg a pénz köz- és magánforgalmát, de a tárgyalt időszakban ez még fennállt: a kincstár pénztárai bonyolították le a köz-pénzforgalmat. 20 Almásy M. Windischgrätznek, 1849. jan. 17. MOL, Absz. kori Itár, Windischgrätz, Általános, 266., 269/PAS sz. (82., 85/Eln. sz.) 2 ' „. . . beinahe die ganze in Ungarn circulirende Geldmasse in ungarischen Banknoten bestehet". Almásy M. Windischgrätzhez, 1849. febr. 7. Uo., 626/PAS sz. (31 5/Eln. sz.) 2 2 Schlick tábornok Schwarzenberg miniszterelnökhöz, 1849. febr. 22. A magyar bankjegyek érvénytelenítését sürgeti, mert félő, hogy a honvédsereg katonáinak bőkezű ellátása rossz szellemet szül majd a császári hadseregben. Közli: Andics L·'. i. m. II. köt. 529-5 30. 329. sz. "Januárban Almásy pl. azzal foglalkozott, hogy elfogadtassa Windischgrätz-cel Havas József kir. biztos javaslatát: a Kereskedelmi Bank váltson be magyar pénzt osztrákra a főváros részéről történő kártalanítás mellett. Almásy M. Windischgrätzhez. 1849. jan. 17. MOL, Absz. kori ltár, uo., 266/PAS sz. (82. Ein. sz.) - Egy másik ötlete az volt, hogy a Vodianer cégtől 40 -50 000 frt CM értékű összeget vesz fel a kamarai pénztár számára, annak a tartozásnak a törlesztése címén, amely
