Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Stier Miklós: Az osztrák és a magyar politikai rendszer hasonló és eltérő vonásai az 1920-as és 1930-as évtized fordulóján 1149
AZ OSZTRÁK ÉS A MAGYAR POLITIKAI RENDSZER 1920-1934 1159 keveréke;2 1 a konzervatív és fasiszta diktatúra keverékformája,·2 2 félfasiszta diktatúra2 3 , félfasizmus;2 4 egyszerűen: tekintélyállam fasiszta és totális karakter nélkül.2 5 Egyesek még az ausztrofasiszta jelzőt is csak a Heimwehr-mozgalomra érzik megfelelőnek.26 A magyar történetírás is szaporította az osztrák historiográfia gondjait: konkurrens fasizmusnak, ill. esetenként kleriko-fasizmusnak nevezve az osztrák politikai rendszert.2 7 Nem tekinthetjük természetesen feladatunknak, hogy - alaposabb elemzés nélkül -akár csak adalékkal is szolgáljunk a probléma megoldásához. Csupán vizsgálatunk szempontjából (hasonló és eltérő vonások!) emelnénk ki a következőket: a Dollfuss időszakban összegeződik és koncentrálódik az osztrák polgárság mindazon revíziós és restaurációs politikai törekvése, amellyel egy évtizeden át 1918 novemberét akarta meg nem történtté tenni, ill. vívmányait megnyirbálni. Ennek a politikának legfőbb tendenciái, az antimarxizmus és az antibolsevizmus, a parlamenti demokrácia elvi és gyakorlati destrukciója, a konzervatív antiliberalizmus és a nem kevésbé konzervatív politikai katolicizmus torkollottak az 1934 évi ún. májusi alkotmányba, amely elvi keretét fogalmazta meg az autoritär, hivatásrendi államnak. Ugyanakkor a jobbratolódás az évtized folyamán, különösen annak második felétől, fasiszta jellegű, félfasiszta, részben felfegyverzett, és bizonyos titkos szervezetek nyomása alatt erősödik. Az évtized tehát, különös lendületet nyerve az 1927. évi politikai-kormányzati válság után, a burzsoázia fokozatosan erősödő, „modern" ellenforradalma jegyében telik Ausztriában, anélkül, hogy törekvéseit - mint 1919-ben Magyarországon - maga is ellenforradalomnak nevezné. Ennek az ellenforradalmi jellegű reakciónak, akárcsak Magyarországon, alapvető osztálytartalma mellett, amellett ugyanis, hogy lényege a kapitalista újratermelés rendjének lehetséges zavartalan biztosítása, volt „új" vonása is a forradalom előtti viszonyokhoz képest. Az nevezetesen, hogy a gazdasági, a politikai és a kormányzati hatalom gyakorlásának korábbi, első világháború előtti formáihoz képest a hatalmi pozíciók visszahódítására és részben újraelosztására új társadalmi rétegek és erők is 3 ' Karl Dietrich Bracher: Kritische Bemerkungen zum neueren Geschichte Österreichs. Hrsg. von H. Fichtenau und E. Zöllner, Wien 1974, S. 509. 33Reinhard Kiihnl: Formen bürgerlicher Herrschaft. Liberalismus-Faschismus, Hamburg 1971, S. 157 f. 3 3 Gerhard Botz: Faschismus und Lohnabhängige in der Ersten Republik. Zur sozialen Basis und propagandistischen Orientierung von Heimwehr und Nationalsozialismus in Österreich, in: Österreich in Geschichte und Literatur 21, Wien 1977, S. 105. 3 4Ernst Hanisch - visszatérve Otto Bauer megállapításához, félfasizmusként jellemzi a rendszert -: Wer waren die Faschisten? Anmerkung zu einer wichtigen Neuerscheinung, in Zeitgeschichte (Wien) 9. Jahr. H. 5. Februar 1982, S. 184 f. 3 s Everhard Holtmann: Zwischen Unterdrückung und Befriedung. Sozialistische Arbeiterbewegung und autoritäres Regime in Österreich 1933-1938. Studien und Quellen zur österreichischen Zeitgeschichte Bd. 1, Wien 1964. 5 6Karl Stuhlpfarrer: Austrofaschismus, in: Lexikon zur Geschichte und Politik im 20en Jahrhundert. München 1974 Bd. 1. S. 59 f.; Ludwig Jedlicka: Die österreichische Heimwehr. Ein Beitrag zur Geschichte des Faschismus in Mitteleuropa, in: Internationaler Faschismus 1920-1945, München 1966, S. 177 ff. 3'Kerekes Lajos: Ausztria története 1918-1955 Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966. 237. 83-119.; Uő.: Abenddämmerung einer Demokratie. Mussolini, Gömbös und die Heimwehr, Wien 1966, S. 132.; Uő.: Az osztrák kleriko-fasizmus problémájához Tört. Szemle, 1962. 3-4. sz. 545-550.
