Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Stier Miklós: Az osztrák és a magyar politikai rendszer hasonló és eltérő vonásai az 1920-as és 1930-as évtized fordulóján 1149
1158 STIER MIKLÓS már a náci veszély rohamos előretöréséről is tanúskodtak. A náci párt megerősödése azt jelentette, hogy a polgári pártok és a szociáldemokraták 20-as évekbeli egyensúlyára épült kormányzati rendszerben a polgári pártokon „felül álló" jobboldali fegyveres Heimwehrmozgalom mellett, amely azonban idáig végül is mindig tárgyaló partnere volt a polgári parlament hatalmi tényezőinek, most' megjelent egy harmadik, nyíltan radikális fasiszta erő, amely leplezetlenül a német náci párt ausztriai egysége volt, a fasiszta náci rendszer meghonosítását és az Anschlußt követelte. A Buresch-kormány a gazdasági és a politikai nehészégekkel nem tudott megküzdeni, s helyét 1932. május 30-án dr. Engelbert Dollfuss kormánya foglalta el. Dollfuss kancellárságával legalább annyira új kezdődik az osztrák belpolitika történetében, mint a magyaréban Gömbös jövetelével, s a nevével fémjelezhető korszak legalább olyan összetett és a történeti irodalomban legalább olyan vitatott problematikát jelent, mint a Horthy-rendszer jellegének kérdése Magyarországon.17 Fasiszta rendszer alapjait rakta le Dollfuss,1 8 avagy kormányzata pusztán konzervatív polgári diktatúrának tekinthető? 1 9 Történetírók egész sora szólt már hozzá a vitához, és a két jelzett véglet között a következő megoldásokkal találkozhatunk: az autoritär katolicizmus és a fasiszta Heimwehr szövetsége,·20 az osztrák konzervatív, nemzeti-félfasiszta, rendi-szociális és a nemzetiszocialista-forradalmár, osztrákellenes-nagynémet, gleichschaltolásra kész elemek 17 A vitát - nagyon röviden - áttekinti és a Dollfuü-Schuschnigg-rendszerról képet ad .Gerhard Jagschitz: Der österreichische Ständestaat 1934-1938 c. tanulmányában, in:£. Weinziert Skalnik: Österreich 1918-1938, Geschichte der Ersten Republik 1, Graz, Wien, Köln 1983. S. 497. ff. Az osztrák fasizmus-vita összefoglalása: W. Holzer: Erscheinungsformen des Faschismus in Österreich , 1918-1938. Zu einigen Aspekten ihrer Forschungsgeschichte, Genese und Deutungsproblematik, in: Austriaca. Cahiers Universitaires d'Information sur l'Autriche, Juillet 1978, numéro spécial, ι Quatrième Année, Université de Haute-Normandie, Centre d'Etudes et de Recherches Autrichiennes, Rouen 1978, S. 69 ff. 18 Klaus-Jörg Siegfried a Dollfuss-rendszert fasiszta uralmi rendszernek látja, mert ez - mint Olaszországban és Németországban - a kapitalista teremlés válságos veszélyeztetettségére és a szociáldemokrata munkásmozgalom egyidejű azon célú szétverésére vezethető' vissza, hogy a kapitalista termelés szociális költségeit erőszakosan lehessen letörni. J. Siegfried: Klerikal-Faschismus. Zur Entstehung und sozialen Funktion des Dollfußregimes in Österreich. Ein Beitrag zur Faschismusdiskussion. Sozialwissenschaftliche Studien, Bd. 2, Frankfurt 1979, S. 77. ff. 1 'Manfred Clemenz Ausztriát éppen arra hozza fel példának, hogy az egy társadalmon belül meglevő fasiszta struktúrák még nem szükségszerűen hozzák magukkal fasiszta rendszer kiépítését. Manfred Clemenz: Gesellschaftliche Ursprünge des Faschismus, Frankfurt 1972, S. 208 f. - Grete Klingenstein, Francis L. Carsten és R. John Rath sem látják az osztrák „Ständestaat" elemeinek összességét ana elegendőnek, hogy fasizmusról lehessen beszélni. Grete Klingenstein: Bemerkungen zum Problem des Faschismus in Österreich, in: Österreich in Geschichte und Literatur 1, Wien 1970, S. 1 ff.: Francis L. Carsten: Faschismus in Österreich, München 1978, S. 220; R. John Rath: The first Austrian Republic - totalitarien, fascist, authoritarian, or what? in: Beiträge zur Zeitseschichte. Festschrift Ludwig Jedlicka zum 60. Geburstag, hrsg. von Ν. Neck und A Wandruszka, St. Pölten 1976, S. 169 ff. 2 "Ernst Nolte: Die Krise des liberalen Systems und die faschistischen Bewegungen, München 1968, S. 306.
