Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Stier Miklós: Az osztrák és a magyar politikai rendszer hasonló és eltérő vonásai az 1920-as és 1930-as évtized fordulóján 1149
AZ OSZTRÁK ÉS A MAGYAR POLITIKAI RENDSZER 1920-1934 1157 Az új korszak kezdete még ugyan egy hosszúra nyúlt, kritikus évet váratott magára, de máris új erők, pontosabban az egy évtizeddel korábban visszaszorult erők megújult törekvései határozzák meg a magyar politikai élet alakulását. Az uralkodó elitnek eddig a mérleg nyelve funkcióját betöltő csoportja, az állami bürokrácia fajvédő szárnya, egyre világosabban szövetkezve az agrárius rétegekkel s ezek politikai exponenseivel, egy lépéssel közelebb érezte magát a hatalomhoz, és totalitárius eszméktől és céloktól vezérelve újabb „ugrásra", a kormányzati hatalom meghódítására készült. Az új miniszterelnök, gr. Károlyi Gyula kormánya, jóllehet fő feladatának a megingott konzervatív ellenforradalmi kormányzati rendszer megszilárdítását tartotta, a mélyen ható gazdasági, társadalmi és politikai válság közepette azonban ennek nem tudott eleget tenni, összetétele eleve biztosította azt, hogy újabb kormányzati válság esetén a jobboldal kerüljön ki győztesen a harcokból. A politikai élet legfontosabb terét képező gazdasági és gazdaságpolitikai intézkedések letéteményesévé — a parlament ezirányú tevékenységének kikapcsolásával — az ún. harminchármas (gazdaságpolitikai) bizottság vált, amely előrevetítette a maradék-parlamentarizmus felszámolásának veszélyét. A politikai frontvonalak tökéletesen összekuszálódtak, 1932 tavaszától a kormánypárton belüli ellentétek kiéleződése következtében beköszöntött az újabb krízis. Egyetlen politikai csoportosulás mutatott egységet és bizonyos következetességet: az ún. szegediek, az agrárius-fajvédő érdekek exponensei, akik az „erőskezű" Gömbös Gyula honvédelmi miniszter köré tömörültek, és készültek a hatalomátvételre. Mögöttük állt már a tőke egy része, az állami bürokrácia, a nagybirtok és a középbirtok jó része, valamint a tisztikar. Horthy Miklós kormányzó pedig 1932 tavaszán megbízta Gömbös Gyulát, hogy készüljön a kormányfői tiszt átvételére.16 1932. október 1-én alakult meg a Gömbös-kormány, és ezzel a magyar belpolitika történetében kétségtelenül új szakasz kezdődik. Kormányprogrammá vált a jobboldal korábbi programja; a Gömbös-kormány megkezdi a konzervatív jellegű magyar belpolitikai rendszer fasiszta jellegű átszervezését. A kormányzói jogkör kiterjesztésére, a fasiszta jellegű totális tömegpárt kiépítésére irányuló kísérlet, a szociáldemokrata munkásmozgalom és a szakszervezetek betiltásának tervei, a parlament meglehetősen diktált működtetése, az érdekképviseleti rendszer bevezetésével foglalkozó tervek kidolgozása jellemzik az időszakot, egy mondattal: az autoritativ, hivatásrendi-érdekképviseleti diktatórikus rendszer kiépítésének első nagy, magyarországi kísérlete. Ez az az időszak egyben, amikor a magyar külpolitika is az olasz-német-osztrák együttműködést helyezi előtérbe, amikor - noha a gombosi kísérlet 1935-36 fordulóján már megbukott - Magyarország végzetesen rálép arra az útra, amely mindenekelőtt a nemzetközi helyzet kedvezőtlen változásai és a magyarországi szélsőjobboldal megerősödése következtében a Németország oldalán viselt háborúhoz vezetett. Ausztriában is döntőnek látszik a világgazdasági válság belpolitikai hatása: 1931 nyarától 1932 május elejéig a Buresch-kormány ugyancsak képtelen volt a gazdasági nehézségeken felülemelkedni; a belpolitikai életben valamilyen tisztulást elérni. Éppen ellenkezőleg: a belpolitikai harcok elkeseredettebb kiéleződése a jobboldal mind fenyegetőbb fellépéséhez vezetett. Az 1932 tavaszi tartományi választások eredményei 16 Kónya Sándor: Gömbös kísérlete totális fasiszta diktatúra megteremtésére, Bp. 1968. Akadémiai Kiadó, 202. 32.
