Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Stier Miklós: Az osztrák és a magyar politikai rendszer hasonló és eltérő vonásai az 1920-as és 1930-as évtized fordulóján 1149
1152 STIER MIKLÓS diktatórikus jellegű volt, amely erősen támaszkodott a szélsőjobboldali terrorisztikus szervezetekre és erőkre is. A Kommunisták Magyarországi Pártját betiltotta. A fehérterror tombolása közben formálódott politikai-kormányzati rendszere, amelynek lényege (a királyság mint államforma megtartásával, amelyben az államfő igen kiterjedt és fontos funkcióit a kormányzó tartja kezében), olyan (formális) parlamentarizmus fenntartása, amelyben maga a nemzetgyűlés — tehát a törvényhozó hatalom — is lényegében a kormány, egészen pontosan a kormányfő — azaz a végrehajtó hatalom -eszközévé válik. Bethlen István grófnak sikerült ugyanis miniszterelnökségre lépésének idejétől (1921. ápr. 14.) olyan politikai-kormányzati rendszert kiépítenie, amely formálisan többpártrendszer-jellege ellenére is egyetlen pártnak (a 20-as években Egységes Pártnak nevezett) kormánypártnak a hegemóniáján nyugodott. A korszakban megtartott választások mindegyikén sikerült — a végrehajtó hatalom minden eszközzel támogatta — a pártnak a parlamentben abszolút többséget „szereznie"; így az egész parlament tevékenysége lényegében a kormány, s egyetlen személy, a pártvezér-miniszterelnök kezében volt. Maga a választójog is a végrehajtó hatalom túlsúlyátjuttatta érvényre: Európában egyedülálló módon, az ország fővárosának és 7 nagyobb városának kivételével nyílt szavazással zajlottak a választások Magyarországon. Ez a politikai-kormányzati rendszer az uralkodó elit három nagy szövetkezett csoportjának: a nagytőkének, a nagybirtoknak és az állami bürokrácia felső rétegeinek uralmát és hatalmát volt hivatott biztosítani.6 Maga a belpolitikai rendszer szilárd volt; egészelf a világgazdasági válság politikai hatásainak érvényrejutásáig, 1931 nyaráig sikerült magát fenntartania minden nagyobb megrázkódtatás nélkül. Szilárd és egyben zárt rendszer volt ez minden irányban: elzárta az utat a baktldal törekvései elől is, és megőrizte hadállásait a 20-as évek elején visszaszorított, de az évtized végére ugyancsak élénkülő szélsőjobboldallal szemben is. Új szituációt csak az 1929—33-as gazdasági válság eredményezett. Térjünk most ismét vissza Ausztriára! Nézzük, hogyan funkcionált a 20-as évek folyamán az első köztársaság belpolitikai rendszere. A szociáldemokrata-keresztényszocialista koalíció — mint láttuk — 1920 nyarán felbomlott, a szociáldemokraták ellenzékbe vonultak, s az évtized a keresztényszocialista politika túlsúlya jegyében telt el. A szociáldemokrata párt azonban, mint alábbi táblázatunkból is kitűnik, mindvégig komoly politikai-hatalmi tényezője volt a rendszernek: Az évtized parlamenti választásainak eredményei:7 Választások Ker. szoc. Szoc. dem. Nagynémet Gazdaszövetség Hazafias blokk 1920. okt. 79 62 18 1923. okt. 82 68 10 5 -1927. ápr. 73 71 (42%) 12 4 -1930. nov. 66 (38%) 72 (43%) 10 9 8 6 Márkus László: A bethleni kormányzati rendszer bukása Századok, 1964. 3. sz. 386-456.; Uo: A Horthy-rendszer uralkodó elitjének jellegéről Történelmi Szemle, 1965.4. sz. 449-466. 1E. Zöllner: i.m. 505-506; 509.
