Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Kumorovitz L Bernát: I Lajos királyunk 1375. évi havasalföldi hadjárata (és "török") háborúja 919
954 KUMOROVITZ L. BERNÁT környékén folyt le,18 6 és 1377 végéig tartott.18 7 (A török szövetségesnek a háborúban való résztvételéről azonban Minea nem tesz említést). 1911-ben és 1925-ben - mind a két alkalommal Pórt követve — Reiszig Ede emlékezett meg Lajos király „1377. évi" havasalföldi hadjáratáról.18 8 1925-ben G. Bratianu írt nagyobb tanulmányt az „1377. évi" havasalföldi hadjáratról, mire az 1910-ben újra kiadott Cronaca Carrarese-nek az „1377. évi" háborúról szóló Galeazzo és Bartolomeo Gatari-féle híradása hívta fel a figyelmét.18 9 A krónikának ez a szövege nemcsak azért értékes, mert bővebb, hanem azért is, mert vagy fél évszázaddal korábbi az Andrea Gatari szövegénél. Galeazzo G. szerkesztése ugyanis 1389-ig, idősebb fiáé és folytatójáé: Bartolomeoé 1407-ig terjed, a fiatalabb Andrea G. 1454-ig nemcsak folytatta atyja és testvére művét, hanem javítgatott, rövidített és csiszolgatott az atyja és testvére szövegén.19 0 Az új szöveg élén is az 1377. évszám áll. Címe: A magyar király győzelme a hitetlenek fölött.19 1 (Tartalmát értekezésünk elején már ismertettük.19 2 ) Érdekessége még, hogy Galeazzo (vagy Bartolomeo) Gatari olasz nyelvű szövegéhez - bizonyítékul — a havasalföldi helyett (tévedésből) Lajos királynak az 1377. évi litván háborújáról 1377. szeptember 29-én kelt (latin nyelvű) beszámoló levelét csatolta, s ennek dátumát helyezte szövege élére!193 Bár nem ide tartozik, értéke mégis nagy, mert hitelesen rámutat a 1 "Minea Illés: Magyar-bolgár-oláh érintkezések Nagy Lajos alatt. Budapest, 1907. 25. - Az általa említett oklevelek: a) 1373. március 16. Lásd a 93. jegyzetet és a hozzátartozó szöveget; b) 1373. március 23. Lásd a 94. jegyzetet és a hozzátartozó szöveget; c) (1374). július 6. Lásd a 100. jegyzetet és a hozzátartozó szöveget. 1 *1 Mert a király kiváltságokat ígér a brassóiak részére azon esetre, „si Deo volente terra Transalpina, ut speramus, ad manus nostras devenisset" Fejér: CD. 1X/3. p. 159. 1,1 Reiszig Ede: A János-lovagok részvéte Nagy Lajos király hadjárataiban. Hadtört. Közi. 12/1911/13-16. Vő: A jeruzsálemi Szent János-lovagrend Magyarországon. I. Budapest, 1925. 119-121. Témájához igazodva XI. Gergely pápának a János-lovagrendhez intézett 1375. december 8-i parancslevelét ismerteti bővebben - megjegyezvén, hogy „Nagy Lajos királynak eme hadjáratáról nem maradtak fenn közelebbi adatok. Annyi azonban kétségtelen, hogy e hadjárat 1377 tavaszán, vagy későbben az év nyarán ment végbe, ... eredményéből (pedig) csak annyi ismeretes, hogy . . . 1377 szeptember havában tudósította barátját: Carrara Ferencet, Padova urát, a törökökön és a bolgár királyon kivívott diadalokról. . .". 189 Muratori, L(udovicus) A(ntonius): Rerum Italicarum Scriptores. Nuova ed. Tom. XVII. Parte I. Fasc. 2. Galeazzo e Bartolomeo Gatari: Cronaca Carrarese confrontata con la redazione di Andrea Gatari. (AA. 1318-1407) a cura di Antonio Medin e Guido Tolomei. Città di Castello, 1910. p. 145. (A továbbiakban: Cronaca.) - Lásd Bratianu: L'expédition 77., szövege: Uo. Appendix 81. 1 '"Cronaca. Prefazione Fasc. 7. del T. XVII. p. Í.Bologna, 1914. p. XIX-XXIII. 1 '1 Cronaca p. 145. Szövege: Függelék 7. 1 '2 Lásd a 21. jegyzethez tartozó szöveget. 1 '3 Szövege : Függelék 8. Tartalma a következő:a) A király Gergely (helyesebben György) belzi herceget legyőzte, országából kizárta, servitorává tette, Belin, Chelm és Varsó (?) várait elvette tőle, tartózkodási helyéül pedig egy jó várat jelölt ki számára az orosz hercegség területén, b) Kodor, a litvánok nagyfejedelmének: Olgordnak elsőszülöttje, kinek elhunyt atyját kellett volna követnie az uralkodásban, mindkét fiával együtt meghódolt; a fiatalabbikat túszul adta: ez (majd) udvarában marad, amannak sok erős vára van. Tartózkodási helyéül több várost és falut jelölt ki számára Lengyelországban. c) Sándor és Borisz, Podolia hercegei hűbérül ajánlották fel neki és a magyar koronának hercegségüket és tizenegy várukat, majd hűbérként fogadván el azokat arra kötelezték magukat, hogy minden ellenfelével szemben (haddal) fogják szolgálni, d) Lunardus, a litvánok hercege vazallusává lett, és
