Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Kumorovitz L Bernát: I Lajos királyunk 1375. évi havasalföldi hadjárata (és "török") háborúja 919
I. LAJOS KIRÁLY 1375. ÉVI HÁBORÚJA 945 A velencei tanács és Bernaldi leveleiben foglaltakat — a jelzett közvetett bizonyítékokon kívül — az 1375. évi eseményekkel a következőkkel tudjuk kapcsolatba hozni: 1. Bernaldi Ferenc - mint leveléből megállapítható — Himfi Benedek iránti tiszteletből és barátságuktól indíttatva működött közre Himfi Margit hazahozatalában, üzleti kapcsolatukról pedig a bán is megemlékezik 1376. évi végrendeletében.142 2. Végrendeletet azért készített, mert a Szentföldre zarándokolt. Feltűnő, hogy mint katona nem a háború előtt, hanem utána tette ezt, s akkor utazott Keletre, amikor az érdemek jutalmazására került sor. Ezt azzal magyarázhatnók, hogy mint hadvezér kudarcot vallott, és kegyvesztett lett, ezért a vallásban keresett vigaszt. Ezt a gondolatot azonban mindjárt el kell vetnünk, mert egy év múlva (1377-ben) már a litván harctéren találjuk, majd régebbi és újabb érdemeiért, valamint testvérének: Péter mesternek 1375-ben elszenvedett hősi haláláért birtokadományban részesült, ezenkívül 1379-ben a pozsonyi, 1380-ban pedig a csepeli ispánságot kapta meg.143 Jutalma tehát zarándoklata miatt tolódott el egy-két évvel. 1376. évi zarándoklatának tehát más, mégpedig családi oka volt: eltűnt leányának a felkutatására indult.14 4 14 2 Himfi Benedek és Bernaldi Ferenc kapcsolatáról s utóbbinak budai működéséről olv. Mályusz Elemér: Az izmaelita pénzverő jegyek kérdéséhez. Budapest Régiségei XVIII/1958/302-308. - Himfi Benedek 1376. évi végrendeletében azt olvassuk, hogy — mivel az Úr sírjához kíván zarándokolni (quod . . . disposuissemus nos peregrinari ad sanctam terram visitare sepulchrum Domini), ezért a ferencesek sebesi kolostorának az őre: Arnoldus testvér és Budai János guardián előtt - halála esetére a következőképpen végrendelkezik: ha felesége a veszprémi Szent Katalin kolostorba lépne, a Zala határában fekvő Gelse nevű birtokát s ugyancsak a zalai határban levő Nádasd, másként Szabadhegy nevű hegyet reá hagyja - azzal, hogy majdan az említett szerzetnek adományozza; abban az esetben pedig, ha nem lépne az említett rendbe, a birtok élete tartamára az övé legyen, halála után pedig a jelzett kolostorra szálljon. Ezenkívül életében Debrente felső részét is megtarthatja, halála után pedig fiuk és testvérei örököljék. . . Végül (a hagyaték további részei fölött való részletes rendelkezés után) kijelenti, hogy (Bernaldi) Ferencnek Budán 143 és fél forinttal tartozik. (Item Francisco in Buda tenemur centum quadraginta et trés florenos aureos cum dimidio.) Öt, valamint többi hitelezőjét annak a budai helynek az árából elégítse ki, melyet (korábban) 3000 aranyforintért vásárolt, s végrendeletében reá hagyományozott. MODI. 42026. Himfi Benedek 1380-ban halt meg. Holub József: Himfi Benedek halálának éve. Turul 37/1922 — 1923/37-38. Az akkor készült második (és utolsó) végrendeletében többek között a Torna folyó mellett fekvő Zala megyei Galsa nevű birtokát leányára: Anna nemes úrnőre, Miklós fia László ispán özvegyére hagyta azzal, hogy halála után a birtok arra a kolostorra szálljon, melynek tagjává lett. Zalai okit. II. 199. Dátumára von. olv. Holub i. tanulmányát - Margit, illetve Dorottya asszony ura halála után nem lépett szerzetbe. Birtokaival (és unokáival) kapcsolatban sűrűn találkozunk vele az oklevelekben: utoljára 1394. március 13-án. Zsigmond-kori okit. I. 3329. reg., MODI. 42566. 143 A pozsonyi ispánságban egy 1379. február 11-i oklevél még üresedést jelez MODI. 6483., egy másik pedig már Himfi Benedeket mondja pozsonyi ispánnak MODI. 85624., utoljára ilyenként említi Lajos király egy 1380. május 3-i privilégiuma. MODI. 56753. - Csepeli ispánnak Erzsébet királyné egy 1380. május 2-án kelt oklevele nevezi. Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. Budapest, 1938. 94., 429. reg. ,44 A zarándoklat megtörténtét a csanádi káptalan 1377. április 19-i inquisitorialis jelentése is igazolja. Eszerint Liptói Elek fia Miklós fiainak: Gergelynek és Lászlónak, valamint leányának a képviseletében 1377. április 5-én Lajos király előtt panaszt emelt Himfi Benedek egykori bán ellen -azért, mert akkoriban, amikor a Szentföldre indult (pridem, tempore videlicet, quo ad sepulchrum Dominicum profectus extitisset), hatalmasul kizárta őket Sasd nevű birtokukból. A lefolytatott vizsgálat a panaszt igazolta (quod . . . Benedictus . . . condam banus pridem, tempore videlicet, quo ad sepulchrum Dominicum profectus extitisset, ipsos ... de dominio possessionis eorundem Sasd . . . exclusisset. . .) MODI. 42039.
