Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Kumorovitz L Bernát: I Lajos királyunk 1375. évi havasalföldi hadjárata (és "török") háborúja 919
946 KUMOROVITZ L. BERNÁT 3. De nemcsak ő zarándokolt 1376-ban a Szentföldre: ezt tette barátja és rokona, 1375-ben hadvezértársa: Laczkfi István erdélyi vajda is. Tervezett útjáról több adatunk van. Hogy szabadon mozoghasson, 1376 májusában megvált vajdai tisztétől,14 5 útjának előkészítése során pedig a maga s mintegy tizennégy kísérője számára gályát kért Velencétől. 1376. június 30-án a Signoria azt válaszolta, szívesen teljesíti kérését, és társaival együtt elviszik Barutumba (Bayrouth-ba), ahonnan akadálytalanul eljuthatnak a Szent Sírhoz, majd ugyanazon a gályán térhetnek vissza Velencébe. István vajda időközben módosította tervét: Szent Katalin szinai ereklyéit is meg akarta látogatni. Mivel onnan nem tudtak volna idejében elérni a velencei hajót, aziránt érdeklődik, miképpen lehetne ezt a kitérést megvalósítani. Augusztus 14-én azt a választ kapta, hogy elvihetik őket Barutumba vagy Alexandriába, és más gályát is bocsáthatnak rendelkezésére visszatérésükhöz.146 Ezzel egyidejűleg - útjának mintegy szakrális támasztékául — augusztus 27-én nemzetsége tagjainak részvételével megalapította a pálosok csáktornyai kolostorát.14 7 Hogy pedig valóban megfordult a Szentföldön, bizonyítja Lajos király 1377. február 22-én kelt oklevele. Azt olvassuk benne, hogy István, egykori erdélyi vajda, a Szent Sírhoz történt zarándoklata közben (pridem, cum sepulchrum dominicum visitasset), Rhodosz szigetén meglátogatta a johanniták nagymesterét, s hozzájárulását szerezte meg egy, a fehérvári keresztes konventtel lebonyolítandó birtokcseréhez.148 (A konvent ezt a birtokcserét a maga részéről károsnak tartotta, s végrehajtása ellen tiltakozott.) István vajda példáját 1386 júliusában unokaöccse: Laczkfi István királyi lovászmester követte, aki szintén Velencétől kért és kapott hajót, a saját költségén fölszerelte, és a Szentföldre zarándokolt.144 Ezen adatunkból, valamint abból, hogy fáradozásukat (és Bernaldi i. 1 4 5 1376. január 25-én MODI. 6220., február 28-án uo. 73. és március 8-án MODI. 24686. még ö a vajda, május 29-én pedig első ízben említik utódát (Losonczi) Lászlót. Uo. 76010. - Rokoni kapcsolatairól olv. Thallóczy: Bulgár bánság 613-614., XII. sz. Laczkfi Imre nádor levele Himfi Benedekhez. 1 44 1376. június 30: . . . parati sumus . . . ipsum conduci. . . cum una nostra galea Barutum, de quo loco poterit commode ire ad Sanctum sepulchrum et cum eadem galea redire Venecias.. . Wenzel: Anjouk. Dipl. Eml. III. 130. - 1376 augusztus 14: .. . dicit, quod ... est dispositus visitare etiam Sanctam Catarinam de monte Synay, unde non potest venire ad tempus pro redeundo Venecias cum galeis .. . Attenta laudabili dispositione, quam semper habuit et habet ad honorem nostri dominii. . . dicatur sibi, quod faciemus ipsum conduci Barutum vei in Alexandriam cum galeis nostris et quod faciemus, quod capitaneus noster, qui ivit in Romániám, mittet unam ex galeis nostris Culphi ad levandum eum in Baruto in redditu. Wenzel: i. m. III. 134-135. — A velencei tanács a vajdának azokra a szolgálataira céloz, melyeket - mint közvetítő - az osztrák hercegekkel kötött egyezség létrejötte körül (in tractatu habito cum ambaxiatoribus ducum Austrie pro facto concordie) a Signoria javára tett, s amiért ajándékkal is kedveskedtek neki. Wenzel: Anjouk. Dipl. Eml. III. 135. Véleményünk szerint ez a kapcsolat a magyarázata annak, hogy nem Himfi Benedek, hanem Laczkfi István vajda fordult Velencéhez a gálya ügyében. 147 István vajda és társai 1376. augusztus 27. Megerősítette Mária királynő 1384. június 2-án. (Volentes . . . claustrum fratrum ordinis beati Pauli primi heremite ... in possessione nostra Varhel vocata construere et edificare, predictam possessionem nostram ad ipsum claustrum .. . contulimus .. . cum pertinentiis. . . MODI. 32807. 141 Fejér: CD. IX/5. p. 149-145. A királyi kápolnaispán oklevele. - Reiszig: János-lovagrend II. 147. 14 9 Stephanus . . . magister agazonum regalium Hungarie, nepos . . . Stephani voyvode Transsilvani scripserit . . ., quod cum sit dispositus ire ad servitia Dei in Jerusalem . . ., rogat, ut placeat nobis sibi concedere, quod possit cum sua pecunia et expensa armare unam galeam, cum qua ire
