Századok – 1983
TÖRTÉNETI IRODALOM - Zselici dolgozatok I-V (Ism.: T Mérey Klára) 898
894 TÖRTÉNETI IRODALOM 898 meg, és Emil Condurachi román akadémikus nem elnöke, hanem főtitkára (azóta is, míg a társaság kongresszusain mindig új elnököket választanak). A nemzetközi érintkezések mellett a kapcsolatok egyre szélesedő formáját az egyéni kiküldetések, illetve külföldi tudósok szovjetunióbeli tanulmányútjai jelentik. 1966—76 közt 3274 szovjet történész, régész és etnográfus utazott hosszabb külföldi útra, sokszor vendégtanárként pl. tőkés országok egyetemein. Ugyanebben az évtizedben 4739 tudóst fogadtak a Szovjet Tudományos Akadémia egyes intézményei, ebből 2039 tőkés és fejlődő országokból érkezett. Végül áttekintést kapunk arról, milyen nemzetközi szervezetekben vannak képviselve a szovjet tudósok, és milyen külföldi elismerésekben és kitüntetésekben (akadémiai tagság, díszdoktorság stb.) részesültek. A szerző az adott kereteken belül mindig kellő figyelmet szentel a magyar és a szovjet történészek, régészek, etnográfusok kapcsolatainak, beszámol a közös kutatások eredményeiről, s ebben a vonatkozásban is hangsúlyozza a kapcsolatok mindkét fél számára gyümölcsöző voltát. Niederhauser Emil ZSELICI DOLGOZATOK 1-V. Kaposvár, 1971., 1981. Pécs, 1973., 1976., 1979. 1971-ben a Baranya és a Somogy megyei Tanács Művelődésügyi Osztályának rendezésében megtartott zselici tanácskozáson született meg az az elhatározás, hogy kétévenként közös tanácskozást tartanak e megyék illetékes szakemberei, amelynek célja a két megye határterületének: a Zselicnek komplex vizsgálata lesz. E területkutatás mindvégig történelmi szemlélettel és a történeti kutatásokra támaszkodóan folyt, ezért úgy vélem, hogy az annak anyagát közlő öt kötet ismertetése nem érdektelen a történettudomány művelői, illetve annak eredményeit figyelemmel kísérő olvasók számára sem. A tanácskozás első fázisában, 1971-ben az útkeresés és az úttörés nehézségei tükröződnek vissza az első kötetben megjelentett anyagból. A gazdaságtörténeti kutatás jelentőségét és szükségességét hangoztatta az első előadás, amelyet Kanyar József tartott. Az előadó Zselicre vonatkozó új történeti demográfiai adatok feltárásával és történeti példák bemutatásával támasztotta alá megállapításait. Vargha Károly a Baranya megyei Zselic kutatásának feladatait vázolta fel, ismertetve az eddig e témában elvégzett munkát, bőséges bibliográfiával támasztva alá megállapításait. Ruzsás Lajos egy tájegység komplex kutatásának feladatairól és módszereiről tartott előadást a kistájkutatásban az egyes tudományok feladatait egységben mutatva be (néprajz, mezőgazdaság-, és ipartörténet, gazdaságföldrajz és mezőgazdasági üzemtan, továbbá munkaeró'mérleg felállítása). Szorosan kapcsolódott előadásához Lovász György, aki a geotudományokkal való foglalkozás honismereti szintre történő kiszélesítését szorgalmazta. Rámutatott ugyanis arra, hogy a talajnedvesség-mérés és egyéb technikai feladatok elvégzése, amelyeket honismereti szakkörök végezhetnének, milyen nagy segítséget jelentenének a geotudományok számára. Végül a két utolsó előadás már lezárult, friss kutatások eredményeit ismertette : Király Lajos az Észak-Zselic helynévanyag kutatásának módszereiről és tapasztalatairól, Lehmann Antal a zselici üvegfúvók üzemeinek történetéről tartott előadást. A kötetben többirányú hozzászólások egész sora kapott még helyet, amely még jobban kiemelte az egész tanácskozás úttörő jellegét, s azt a törekvést, amely a terület jövőjének építése érdekében nemcsak a múlt, hanem a jelen minden pozitív és negatív eredményét mérlegre teszi, s a tapasztalatokat hasznosítani akarja. A következő kötetek tanulmányai már e tapasztalatok hasznosításának irányát jelölték meg. Jelentős tanulmányokkal szerepelt a további négy kötetben a természeti földrajz (Lovász György, Lehmann Antal, Kapronczay József), s ezek az előadások nemcsak a Zselic talajföldrajzát, a talajerózió problémáit, a vízhozamokat, a felszínfejlődés és a mélységi vízkészlet kapcsolatát stb. mutatták be, de megismertettek a zselici erdőkkel (Lehmann) és a Zselic különleges növényvilágával is (Horváth Adolf Olivér). A gazdaságföldrajz oldaláról bemutatott tömegközlekedés kialakulása és fejlődése (Erdősi Ferenc), továbbá a somogyi Zselic mezőgazdaságában folytatott gazdálkodási színvonal vizsgálatok (Vuics Tibor) átvezettek a közvetlen napi problémák megoldásához. Ezeket a hallgatóság Ember Jánosnak a somogyi Zselicben folytatott mezőgazdasági termelés néhány problémájáról tartott előadásából
