Századok – 1983
TÖRTÉNETI IRODALOM - Zselici dolgozatok I-V (Ism.: T Mérey Klára) 898
894 TÖRTÉNETI IRODALOM 899 továbbá Veress Lászlónak a zselici juhászat múltjáról és jövőjéről tartott előadásából ismerhette meg. Az így kialakult képet jól egészítette ki Keszei Tamás: Tanulmányterv a baranyai Dél-Zselic komplex terület- és vízrendezése című előadása. Szót kapott a kötetben a néprajztudomány, amelynek képviselői (Együd Árpád, Knézy Judit, Szabó Tünde, Tarján Gábor) nemcsak a népi építkezésekről, az építészeti emlékekről, s más, zselici tárgyi emlékekről - elsősorban fafaragásról - adtak áttekintést, hanem a paraszti talajismeret és használat adataival, továbbá egy település - Gödre - konkrét, szakszerű bemutatásával (Andrásfalvy Bertalan) a mezőgazdasági gyakorlatot közvetlenül is segítették. Figyelemre méltó a Zselic régészeti topográfiáját (Bárdos Edit), az ott végzett népzenegyűjtés anyagát (Osbvai Imre) és a nyelvészet eredményeit zselici gyűjtésen bemutató (Rónai Béla két előadása) tanulmány. Mind a négy mű a tájkutatás látszólag távoli területét hozta emberközelben. A Zselic kutatásnak tehát az előbb elmondottak alapján két fővonala rajzolódott ki: az egyik ezen az országosan is elmaradottnak nyilvánított és mezőgazdasági jellegű tájon a gazdálkodás eredményesebbé tételének módozatait kutatta részint a természeti feltételek alapos tudományos feltárásával, részint a lakosság szükségleteinek, helyzetének felmérésével. A másik: a különlegesen szép táj idegenforgalmi hasznosításának gondolatát vetette fel, sokoldalúan és tudományosan közelítve meg ezt a kérdést. A történettudomány hasznosan kapcsolódott bele mindkét problémakörbe. A történeti előadások egy része a terület népességével, történeti demográfiai problémákkal, etnikai összetételükkel foglalkozott (Horváth J. Gyula, Szita László, továbbá érintőlegesen Vargha Károly összefoglalóiban.) A tanulmányok másik része a gazdasági tevékenységet, és az ehhez kapcsolódó társadalmi harcokat tette vizsgálata tárgyává (Benkő Péter, Erdődi Gyula, Harag Ferenc, Molnár Imre, Lengyeltóti János, T. Mérey Klára, Szili Ferenc, Takács Éva, Vas István, Vargha Dezső). Néhány tanulmány egy-egy gazdasági ág történeti múltját tekintette át a területen (pl.: Rumszauer János az erdőgazdálkodás történetét, három előadás a vidék életében nagy szerepet játszó vízimalmok történetének egy-egy részletét mutatta be). Előadás hangzott el a terület építőiparáról (Erdősi Ferenc) és gyáriparának múltjáról (T. Mérey Klára). Több előadó foglalkozott a zselici nagybirtokok múltbeli problémáival (Kopasz Gábor, Szita László, Vargha Dezső). Bezerédy Győzőnek a települések pecsétjeit bemutató előadása a zselici falvak foglalkozási viszonyaiba nyújtott betekintést. A terület speciális helyzetét mutatta be 1918-1919-ben két előadás, új anyagfeltárással (Benkő Péter, Lengyeltóti János). Nem hiányzott a tanácskozásokról a vita sem. Ennek nyomát gyakran a függelékben találjuk meg, amelyek kiegészítést adnak egy-egy témához, újabb forrásokra hívják fel a figyelmet, mindenkor szem előtt tartva azt a helytörténetírásban elengedhetetlen szemléletet, amely kinagyítva, de nem kiszakítva szemléli a kistájat a nagy egészben. A III. IV. és V. kötetben Zselici oklevéltár címen több, e tájra vonatkozó oklevél vagy határbejárás szó szerinti másolatát (latin nyelvűek értelemszerű fordítását) találja meg az olvasó. Ugyancsak a három utolsó kötetben a Zselic tájairól, épületeiről, és egyéb értékeiről készült művészi fotók igyekeznek pótolni azt az élményt, amelyben a tanácskozások résztvevői a helyi kiállítások, tájházak és a vidék egyéb kincseinek megtekintésével részesültek. A történeti tárgyú tanulmányokról összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a táj történetének egy-egy részletét tették vizsgálatuk tárgyává, de e vizsgálatok központjában mindig az a kérdés állott, hogy miként használhat a múlt a jelennek és a jövőnek. Az előadók között voltak már évtizedek óta e területen élő és annak értékeit gyűjtő népművelő szakemberek, voltak tanárok, muzeológusok, levéltárosok, függetlenített tudományos dolgozók. Voltak szárnypróbálgató, első kutatási eredményeiket a tanácskozás asztalára tevő fiatal, és számtalan szakmunkát publikált kevésbé fiatal szakemberek. Nyilvánvaló, hogy a színvonal nem lehetett egyenletes, a tanácskozásokat azonban mindenkor a segítés szelleme uralta. S még egy fontos jellemzője volt e tanácskozásoknak, s ez valószínűleg a mikrokör kutatások egyik - tudományos szempontból korántsem elhanyagolható - jellemzője: történeti szellem hatotta át a földrajztudományok képviselőit éppen úgy, mint a gazdasági szakembereket és más tudományok képviselőit. S bár a tízéves kutatómunka és a közel 700 oldalnyi kiadvány ellenére a Zselic kutatását egyik rendezőfél sem nyilvánította lezártnak - ezek a tanácskozások ezen a területen a történettudomány első nagy lépését jelentették afelé, hogy a história a mai, gazdaság- és emberközpontú világnak is mesterévé tudjon válni. т м • кг
