Századok – 1983
TÖRTÉNETI IRODALOM - Sebestény Sándor: A Bartha Miklós Társaság (Ism.: Vargyai Gyula) 887
TÖRTÉNETI IRODALOM 887 egyenlőség, francia állampolgárság felvétele, politikai képviselet - kiderült, hogy a mozgalom különböző irányzatokra kezd bomlani, amelyet a nemzetközi események is siettettek (balkáni háború, olasz-török háború). Az első világháború előtt igyekeztek propagandát kifejteni Franciaországban, hogy híveket szerezzenek céljaik eléréséhez. E tevékenység során tűnt fel Haled emir, a nagy nemzeti hősnek, Abd el Kádernek unokája. A szerző véleménye szerint Haled emir tevékenysége még nem jelentett szakítást a gyarmati rendszerrel, jogegyenlőséget követelt, elutasította a gyarmatosított létet, s így ösztönözte az algériaiak öntudatra ébredését, harca magában hordozta az algériai nacionalizmus csíráit. Az algériaiak politikai érzékenységében lényeges változás következett be a háború alatt, amelyet az is segített, hogy 176 ezren a francia hadseregben vettek részt a háborúban, 116 ezer algériai pedig a kieső munkaerőt pótolta Franciaországban. Az Ifjú Algériaiak két csoportra szakadva indultak az 1919-es tanácsválasztáson, amelyből Haled emir került ki győztesen. A tanulmány következő része a kommunista mozgalom kialakulásával és az 1900-as évek elején kifejtett tevékenységével foglalkozik. A szervezett szocialista mozgalom a 20. sz. első évtizedeiben elsősorban az európai dolgozókat tömörítette, és támadásait a telepes nagyburzsoázia ellen irányította. A háború után az európaiak mellett megjelentek az algériaiak is. 1920-tól szervezetileg az FKP-hoz tartoztak, nem tömörültek önálló Algériai Kommunista Pártba. Programjaikat, határozataikat, valamint a Kommunista Internacionálé (KI) - az FKP-ra vonatkozó-elemzéseit vizsgálva a szerző rámutat ana, hogy a nemzeti-gyarmati kérdést nem marxista alapon közelítették meg, s így a KI határozatait helytelenül értelmezték. Az FKP a KI bírálatait elfogadva, 1924-ben segítette a Franciaországban dolgozó észak-afrikai munkások kongresszusának a megrendezését, újjászervezték az algériai szekciót, s megalakult az FKP algériai regionális szervezete. Az FKP algériai regionális szervezetének 1926. februári kongresszusán elsőként hirdették meg Algéria függetlenségét követelő jelszót. A szerző röviden elemzi azokat a problémákat, amelyek gátolták az európai és az algériai, valamint más haladó mozgalmakkal való együttműködésüket és tömegbázisuk növekedését. A befejező részben az Észak-Afrika Csillag (ENA) megalakulásával (1926), feladataival ismerkedhetünk meg, amelyben jelentős szerepe volt az FKP-nak. A 20-as évek végére azonban az ENA és az FKP kapcsolatai meglazultak, az FKP nem tudta végrehajtani a KI VI. kongresszusán az ENA-val kapcsolatban megfogalmazott határozatait. E folyamatok együttes eredményeként megtört az algériai antikolonialista mozgalomnak az 1920-as évek közepén a kommunisták tevékenysége során kibontakozott dinamizmusa. A tanulmánykötet mindkét írása lényeges adalékokkal szolgál a harmadik világ történetéhez, s prezentálja azt a tudományos munkát, amely e témában a JATE Tudományos Szocializmus Tanszékén folyik. Kotogány Ilona SEBESTÉ NY SÁNDOR : A BARTHA MIKLÓS TÁRSASÁG 1925-1933. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1981. 261 1. Jó évtizede már, hogy Lackó Miklós egy tanulmányának műhelyvitáján Féja Géza felhívta a figyelmet a Bartha Miklós Társaságra, sürgetve tevékenységének feltárását. Ezt Féja azzal indokolta, hogy a Bartha Miklós Társaság több olyan kérdés megvitatásának szolgáltatott - sokszor elsőként — fórumot, amelyek a két háború közötti Magyarország leglényegesebb problémái közé sorolhatók. A kortárs véleménye különben csak megerősíthette a történészek nézetét: a Bartha Miklós Társaság történetének feltárása alig halaszthat óvá vált. Sebestény Sándor hallatlanul izgalmas és rendkívül nehéz feladat megoldására vállalkozott — a Bartha Miklós Társaság történetének feltárása során olyan kérdésekben is állást kellett foglalnia, amelyek konkrét kutatásaitól eléggé távol estek. Elég talán a revíziós vonatkozásokhoz is kapcsolódó nemzetiségi probléma komplexumára vagy az agrárkérdés különböző vetületeire utalni. Az pedig újabb 12*
