Századok – 1983
TÖRTÉNETI IRODALOM - Sebestény Sándor: A Bartha Miklós Társaság (Ism.: Vargyai Gyula) 887
888 TÖRTÉNETI IRODALOM 888 nehézségeket jelentett a szerző számára, hogy e kérdések kapcsán nem mindig támaszkodhatott már publikált kutatási eredményekre. A recenzens úgy véli, hogy a szerző igen jól oldotta meg feladatát: szinte kézikönyvet eredményező jelleggel tárta fel a Bartha Miklós Társaság históriáját, ismertette és elemezte a Társaság tevékenységét, szólt azokról a viszonyokról, amelyekben a Társaság működhetett. Sebestyén Sándor könyve több, máig ható kérdés genezisének tisztázásához, pontosításához járul hozzá, amelyek között nyilván a népi írók fellépéséhez kapcsolható előzmények tűnnek a legfontosabbaknak. E feladat megoldása több, szubjektív és kisajátító szándékkal épített privátmitológia felülvizsgálatához is elvezetett - így a falukutatás ismételt kezdeteinek tisztázásához, e szándékok motívumainak lajstromozásához (Vö. pl.: 28.) Amikor a recenzens megfogalmazza néhány kritikai megjegyzését, azt annak hangoztatásával teszi, hogy Sebestény Sándort munkáját jelentős kutatási eredményeket rögzítő alkotásként kívánja méltatni. Zömében a már jelzett nehézségek rovására írható, hogy az szerző néhol adós marad a motívumok feltárásával, olykor elmarad egy-egy kérdés nagyobb keretekbe helyezése, vagy arra kényszerül, hogy előregyártott paneleket alkalmazzon. A könyv egyes részei túlírtnak, statikusnak tűnnek, ahol descriptív megközelítések helyettesítik az analitikus értelemben is megragadhatóakat. Aránylag könnyen mondott le pl. a szerző az okok megválaszolásáról, amikor a már konszolidációs jellegzetességeket mutató Bethlen-kurzus értelmiségi fiatalságának társadalmi és politikai nyugtalanságát előidéző motívumokról lehetett volna szót ejteni, (7.) vagy arról, hogy a Társaság teoretikusai feladták azt az álláspontot, hogy a nemzet alapja az állam. (21-22.) A szélesebb keretekbe illesztés hiánya vagy inkább leegyszerűsítés, amikor a szerző túlságosan közvetlen módon vél felfedezni kapcsolatokat külföldi események és azok esetleges magyarországi hatása között (7-8.), de akkor is, amikor a bethleni struktúra hagyományosabb jellegzetességeit csupán a külföldi kölcsönök miatt tett koncessziókként fogja fel. (10.) Feltűnő ez, amikor a Bartha Miklós Társaság a kurzus által is - akár jelszószerűen - alkalmazott, sőt továbbépített megközelítésekhez nyúlt. (Ve pl. : 60.) Egyes esetekben indokoltnak tűnhetett volna a szellemi import kérdéseinek a forrásvidékek bejárásával történő tisztázása (103.), de az arra történő utalás is, amely a KMP-t megakadályozta abban, hogy - akár taktikai értelemben - helyes állásfoglalást alakítson ki a Bartha Miklós Társaság tevékenységével kapcsolatban. (109-110., 188.) Érdekes lett volna egy olyan szempontú megközelítés is, hogy Gömbös reformdemagógiája, illetve ennek előzményei milyen reciprocitásokat eredményezhettek mindazzal, ami a Társaságot is foglalkoztatta (120.), de ezt megfogalmazhatónak véljük a kormánypolitika vagy egy tágabb keretbe helyezett politika alakulását behatároló tényezők figyelemmel kísérésének hiányánál is. Előkészített elemek alkalmazása tűnik fel pl. az 1921: III. tc. funkcióiról szimplifikáltan kialakított nézet átvételénél (18.), vagy annak elfogadásánál, hogy az ellenforradalmi renddel meghasonlott értelmiség követelései nem mentek túl még a polgári fejlődés keretein," (27.) ahol recenzens az apriori értelemben nyilván elfogadható summázat továbbfmomítását hiányolja. Amikor a leíró, funkció nélküli ismertető jellegű tényanyag egyes helyeken történő túlburjánzására utalunk (31-33., 60., 178.), akkor viszont megemlítendőnek véljük, hogy a könyvben szereplő személyek többször deus ex machina módon tűnnek fel. Nyilván nem életrajzok, curriculum vitae-k elmaradását hiányoljuk, hanem azt, hogy valamely jellemzőbb gesztusuk kiragadásával is közelebb' lehetett volna hozni őket az olvasóhoz. (45-46., 105.) A szerző ezt még ott sem tette meg - mint pl. Endre László esetében -, ahol azt a rendelkezésre álló kutatási eredmények minden nehézség nélkül megengedték volna. Végül néhány kisebb megjegyzés: a lövészárok-élmény mitizálása jelentős szerepet játszott a már az utcára kivitt nemzetiszocialista termékek tartalmi alakításában Németországban (9.); nem kapott említést a Bartha Miklós Társasághoz hasonló egyesületek alakításával kapcsolatos komparatisztika, (15-16.) Antedatáltnak tűnik a magyar faji kiindulások németellenes funkcióinak időben történő elhelyezése (46.). A magyar budget kérdéseiről véleményt mondó Kodolányi nézetéről viszont meg lehetett volna jegyezni, hogy az nem utalt mélyebb tájékozottságra. (96.) Zsilinszky programjának interpretálásánál a szerző túlságosan a Kozma-iratokra hagyatkozott (208.), viszont érdekes lett volna az 1933 áprilisában lefolytatott törvényszéki tárgyalás iratanyagának hasznosítása. (232.)
