Századok – 1983
TÖRTÉNETI IRODALOM - Nagy László: Az öntudatra ébredés kezdetei: antikolonialista erők Algériában az 1920-as években (Ism.: Kotogány Ilona) 885
TÖRTÉNETI IRODALOM 885 tyZdenník 1905/23. sz.) A szlovák történetírás, még inkább a közvélemény valóban nem sok kegyelettel emlékezik a századforduló politikusaira, de M. Kollárt, Jehliőkát, Jurigát, Sasineket, az emigrációval is kapcsolatban álló vezető' szlovák személyiségeket már csupán azért sem említhette a túrócszentmártoni temetőt bemutató ismertető, mert a felsoroltak mindegyikét máshol temették el (327.) Említsük még meg: annak ellenére, hogy a vonatkozó szakirodalom szakszerű, kritikai áttekintésében a szerző szabatosan helyére teszi a „pánszlávizmus", „pánszláv" fogalmakat, a további szövegben idézőjeles és idézőjel nélküli változataik egyenértékű használata sok esetben zavaróan hat, és a hivatalos források szemléletének - néhány helyen más jelekből is érzékelhető - átsugárzásra vall. A sok alapvetően új szempont mellett furcsának tűnik, hogy az említett irodalmi áttekintésben erős kritikával említett Gogolák-féle feldolgozása (Beiträge zur Geschichte des slowakischen Volkes) az általános politikai történeti megállapítások többsége esetében gyakran bizony meghaladottnak számító egyedüli hivatkozási alapja. Monika Glettler könyve a bécsi és budapesti levéltárak egymást kiegészítő, kétségkívül ilyen alapos és részletes feldolgozást is megérdemlő kivándorlási anyaga alapján a századforduló magyarországi magyar és - kevésbé kimerítően a — nem magyar nemzetiségpolitikai programjainak, valamint gyakorlatának elemzését adja. Reális képet kapunk a magyar nemzetiségpolitika korabeli irányvonalának okairól, megvalósulásáról. Ennek alapján is kétségtelenül igaznak látszik a szerző záró megállapításainak egyike, miszerint „az utódállamok történetírásában az első világháború kimenetele és a Habsburg-monarchia nemzetiségi problémái között túlságosan leegyszerűsített okozati kapcsolat gyakori feltételezése" a magyar nemzetiségpolitikai gyakorlat vizsgálatának fényében is joggal megkérdőjelezhető (408.). A szerzőnek az érintettek elfogultságától mentes és programszerűen új szempontok alapján történt vizsgálódása a magyarországi dualizmuskori nemzetiségtörténeti kutatások, kivált a társadalomtörténeti témakörök módszeres vizsgálata szempontjából egyaránt forrásértékű feldolgozást eredményezett. Szarka László FISCHER FERENC: A CHILEI HADSEREG ÉS A NÉMET KATONAI BEFOLYÁS NAGY LÁSZLÓ: AZ ÖNTUDATRA ÉBREDÉS KEZDETE: ANTIKOLONIALISTA POLITIKAI ERŐK ALGÉRIÁBAN AZ 1920-AS ÉVEKBEN Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominate Sectio Scientiae Socialism! Szeged, 1979. T. XV. p. 1-111. A József Attila Tudományegyetem Tudományos Szocializmus Tanszéke legutolsó közleményében két szerző Chile és Algéria jelenkori történelmének a gyökereit kutatja. Az Acta első tanulmányát Fischer Ferenc írta „A chilei hadsereg és a német katonai befolyás" címen. 1970 szeptemberében Magyarországon is nagy érdeklődéssel figyelték a chüei választásokat, amelynek eredményeként a Népi Egység relatív többséget kapott, és S. Allende elnök lett. Vele szemben azonban egységre lépett az egész jobboldal, a hadsereg és az amerikai imperializmus. Mivel ezek az erők alkotmányos úton nem tudták megdönteni a Népi Egység kormányát, a hadsereg 1973. szeptember 11-én — Chile demokratikus alkotmányát és hagyományait felrúgva — fegyveres puccsot hajtott végre. A puccsot véres terror követte, és megkezdődött a forradalmi vívmányok teljes felszámolása. Az események után meginduló kutatások főleg a hatalomvétel okait elemezték. A szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy a hadsereg előtörténetéhez nem elegendő az Egyesült Államok II. világháború utáni erős katonai befolyásának elemzése, hanem tekintettel kell lenni arra is, hogy a chilei hadsereg hat évtizeden keresztül (1885-1945) a porosz hagyományokon „nőtt" fel, s a német 12 Századok 1983/4
