Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Babanászisz Szteriosz: Az 1821-es görög forradalom és a kapitalizmus fejlődése Görögországban 804
AZ 1821-ES GÖRÖG FORRADALOM 819 Nemzetközi összehasonlításban vizsgálva, Görögország növekedési üteme gyorsabb, mint a többi déleurópai országé, de lassúbb, mint az európai átlag. Az egy főre jutó GNP 1860-1910 között 260 (1960. évi) dollárról 325 dollárra nőtt. Az európai átlaghoz viszonyítva 74%-ot tett ki 1860-ban és 65%-ot 1910-ben, vagyis a különbség növekedett.4 8 A foglalkoztatás és a nemzeti jövedelem struktúrájára vonatkozó adatok megerősítik, hogy Görögország az ipari fejlődés ellenére, a szóban forgó egész időszakban agrárország volt és maradt. 1860-ban a mezőgazdasági termelés a nemzeti jövedelemnek csaknem 3/4 részét szolgáltatta. Az ezt követő időszakban a mezőgazdaság aránya csökkent, az iparé növekedett. Az ipar az 1860-as évtizedben a nemzeti jövedelemnek hozzávetőlegesen 1/6 részét adta, az 1910-es évtizedben pedig megközelítően 1/5 részét.4 9 A görög kapitalizmus fejlődésének fontos jellemző vonása a külföldi függőség. Az állami kölcsönök mellett jelentős összegű magántőke is behatolt Görögországba. A külföldi közvetlen beruházások összege 1830-1878 között 100, 1879-1914 között pedig 290—310 millió aranyfrankra rúgott.5 0 Egy sor görög ipari, kereskedelmi vállalat és bank francia, angol, majd amerikai tőkések birtokába került. Itt csupán egy példát említünk: 1875-ben a külföldi „csoportok" 190 000 hektár bányászati és egyéb célokat szolgáló földet ellenőriztek Görögországban. A külföldi tőke uralkodó szerepet játszott a görög nemzetgazdaság összességében, különösen pedig a közületi szektorban, az ipar, a bankok és a közlekedés területén. A külföldi és a hazai tőkebefektetések százalékos aránya 1909-ben az iparban 6436, a banktőke területén 57:43, a közlekedésnél és a kommunális szolgáltatásoknál 45:55, a hajózásnál 25:75, a kereskedelemben 22:78, az egész görög nemzetgazdaságban pedig 55:45 volt. A görög kapitalizmus kezdeti periódusában a francia tőke állt az első helyen Görögországban. A külföldi tőkén belül a francia tőke aránya 1909-ben 52%, az angolé pedig 30% volt.5 1 A későbbiek során azonban előtérbe került az angol, majd az amerikai tőke. A külföldi tőke hatása Görögország fejlődésére ellentmondásos volt. A külföldi tőke kétségkívül hozzájárult a vasútépítés és a kitermelő ágazatok óriási beruházásigényeinek biztosításához és kisebb-nagyobb mértékben egyes feldolgozó iparágak fejlesztéséhez. Ugyanakkor fokozta az ország gazdasági és politikai függőségét, erősítette a fejlődés torz vonásait, és így egyik okává vált Görögország periferikus helyzete megszilárdulásának. Ehhez hozzájárult a külkereskedelem is. A külkereskedelem alakulására komoly hatást fejtett ki a külkereskedelmi politika. Görögországra a védővám-politika volt jellemző. A vámrendszer elsődleges célja a görög állam bevételeinek növelése volt, második pedig az ipar és a mezőgazdaság támogatása. Az első célkitűzést realizálták, amennyiben a vámbevételek — kisebb ingadozásoktól eltekintve — emelkedő tendenciát mutattak. A vámintézkedések egy része pozitív, másik része azonban negatív irányban befolyásolta a görög gazdaság fejlődését. 4 8 Berend T. Iván-Ránki György: i. m., 156-157. (.Megjegyzés: A bruttó nemzeti termékről (Gross National Product] van szó, vagyis az év során előállított végtermékek és szolgáltatások tömegéről, ill. azok pénzbeni kifejezéséről.) 49 Anasztaszopulosz, G.: i. m., 1015. adatai alapján számítva. 5 0 Iannitszisz, K. A.: i. m., 236. " Mosz ko f, K.: i. m., 168.
