Századok – 1983

KÖZLEMÉNYEK - Babanászisz Szteriosz: Az 1821-es görög forradalom és a kapitalizmus fejlődése Görögországban 804

820 BABANÁSZISZ SZTERIOSZ A külkereskedelem hatására a belső piac bővülésével párhuzamosan szélesedett a külső piac is. A külső piac bővülése visszatükröződik a külkereskedelem növekedésében is. Görögország összkereskedelmi forgalma az 1851—1922 közötti hét évtized alatt 15-szörösére növekedett.s 2

A külkereskedelmi forgalom általában gyorsabb ütemben növekedett, mint a nemzeti jövedelem. Ami a külkereskedelem relációs megoszlását illeti, Görögország legnagyobb kereskedelmi partnere a 19. század második felében Anglia volt, de csökkenő részaránnyal: a görög importban való részesedése az 1851. évi 28,6%-ról 1900-ban 22,5%-ra, az exportban pedig 63,6%-ról 48,1%-ra csökkent. Következett Törökország, amelynek részaránya a görög importban 1851-ben 38,1% volt, de 1900-ban 9,2%-ra, az exportban pedig 9,1%-ról 4,9%-ra esett vissza. Ugyancsak jelentős, de csökkenő arányt képviselt az Osztrák-Magyar Monarchia, mégpedig az importban 19,1, ill. 12,5%-ot, az exportban pedig 27,2, ill. 9,9%-ot. Ezzel szemben Oroszország részesedése a görög importban növekvő tendenciát mutatott: 1851-ben 4,8% és 1900-ban 26,8% volt.53

A szóban forgó időszakban Görögország külkereskedelmének döntő részét Európával bonyolította le. Az 1887-1912 közötti időszakban Anglia, Franciaország, Románia, Oroszország és Törökország részesedése csökenő, ezzel szemben az Osztrák-Magyar Monarchia, Németország és Olaszország részesedése növekvő tendenciát mutatott. Az Európán kívüli országok közül jelentős és emelkedő volt az Egyesült Államok és Egyiptom részesedése.5

4 Rátérve a külkereskedelem termékstruktúrájára, megállapíthatjuk, hogy Görögország exportjának legnagyobb, de csökkenő arányú tételét a mezőgazdasági termékek jelentették (1887-ben 61,5%, 1912-ben 48,3%). Ezen belül a fő exporttermék a mazsola volt, azonban csökkenő tendenciával (56,5%, ill. 28,8%). Növekvő viszont a dohány aránya (2,2%, ill. 14,1%). Ezen irányzat a következő időszakban is érvényesült, míg végezetül a dohány lett Görögország legfontosabb exportterméke. A görög export második legnagyobb, ám szintén csökkenő arányú tételét a feldolgozatlan ásványok, fémek képezték (21,9%, ill. 16,1%). A harmadik és növekvő arányú exporttételt a szeszitalok alkották (4,9%, ill. 11,8%). Az ipari késztermékek exportja jelentéktelen arányú volt. A görög import differenciáltabb képet mutatott. Legnagyobb, de erősen kisebbedő arányú tételét a mezőgazdasági termékek jelentették (1887-ben 44,1%, 1912-ben 24,8%); ezeken belül a gabonafélék domináltak. A második, de ugyancsak zsugorodó arányú importtételt képezték a fonalak és szövetek (19%, ill. 12,6%), a fonalimport magas aránya a fejlődő görög textilipar gyarapodó szükségleteivel magyarázható. A harmadik helyen állt a faimport, emelkedő aránnyal (6,2%, ill. 9,9%), valamint a feldolgozatlan ásványok, fémek importja, erőteljesen növekvő aránnyal (6%, ill. 17,1%). Következett az állati eredetű termékek importja, fokozódó aránnyal, továbbá a feldolgozott ásványok és fémek importja, emelkedő aránnyal.5 5

A fémek és az ásványok magas és növekvő arányú importja két dolgot tanúsít: egyfelől azt, hogy Görögországban is előrehaladt az iparosítás, másfelől azt, hogy a görög nehézipar fejletlen volt, és nem volt képes kielégíteni a hazai szükségleteket. 52Mitchell, В. R.:i. т., Ш-502.,Moszkof, К.: i. т., 166. 53

Mitchell, В. R.: i. т. 530-562. adatai alapján számítva. S4

Iliopulosz, I. P.: I exelixisz tu exoteriku emporiu tisz Elladosz 1830-1972. Athén 1973, 27-28. 5 5Iliopulosz, P. I.:i. т., 26., 116-118.